Eredmény: Magyarország-Olaszország 3-1 (0-0) Puskás Ferenc Stadion, 34 900 néző, v.: Mejuto Gonzaléz (spanyol) gólszerzők: Juhász (62.), Gera (67. - 11-esből), Feczesin (77.), illetve Di Natale (49.)

Nagy iramban indult a találkozó, az olaszok úgy tűnt, az első perctől kezdve meg akarták mutatni Budapesten, miért ők a világbajnokok. A magyar csapat is bátran kezdett, főleg Dzsudzsák Balázs villanásai mentek élményszámba a bal oldalon. A félidő közepe táján átvették a játék irányítását a vendégek, Várhidi Péter tanítványai még a labdát is nehezen tartották meg. Az olaszok főként a széleken felfutó két védő - Gianluca Zambrotta és Massimo Oddo - révén okoztak komoly veszélyt. A lefújás előtti pillanatokra ismét felpörgött a magyar válogatott és egy kis szerencsével a vezetést is megszerezhette volna.

A fordulást követően szinte azonnal vezetést szerzett a Squadra Azzurra, de a magyar csapat nem tört le, ráadásul Várhidi Péter pályára küldte Leandrót és Filkort, amitől láthatóan megélénkült a támadójáték, sőt, egyenlített is a csapat. Ezzel még nem volt vége, miután a Priskin ellen elkövetett szabálytalanság nyomán megítélt büntetőből már vezetett is az együttes. Ekkor mindenki viharos olasz támadásokra számított, ehelyett újabb nagyszerű akció végén Feczesin első válogatottbeli gólja révén már kettővel vezetett a magyar válogatott! Az utolsó tíz percben is elmaradt az olasz nyomás, helyette a "szép volt fiúk" zengett. A világbajnoki címvédő olaszok legyőzésével megszületett az elmúlt évek legnagyobb magyar futballszenzációja!