A bizalmatlanság a félelemből ered. A politika nagy bűne, hogy bevezette a riválissal szembeni félelemkeltés módszerét. Korrupt állam és rabló piac - egymás párjai. Vajon mely pártra vagy pártokra vonatkoznak Sólyom László ünnepi beszédének kitételei - teszi fel a kérdést a Népszabadság.

Ma, a globalizált gazdaság korában az állam központi erejére, magas szakképzettségére és korrupciómentességére van szükség - talán Sólyom László székesfehérvári ünnepi beszédének ez a mondata fejezi ki a leginkább, miként vélekedik az államfő az ország állapotáról. Az államfő augusztus 20-án kemény szavakkal bírálta a politikai elitet.

- Miután tavaly ősszel nem ezt tette, az államfőnek most körpofonokat kell osztania, hogy elnöki tekintélyét helyreállítsa - mondta a Népszabadságnak Kiszelly Zoltán. A politológus szerint Sólyom László igyekszik elkerülni a hitviták csapdahelyzetét, ami abból ered, hogy a választók többsége "pártszemüvegen" keresztül nézi az ország helyzetét.

A politológus szerint az elnök 20-án megint felvázolta küldetésének fő célkitűzéseit, nemzeti szabadelvű állam-, illetve nemzetfelfogását, amit a maga tanáros módján igyekszik elfogadtatni a társadalommal. Ezzel a leckével azonban Kiszelly szerint a baloldal nem tud mit kezdeni. A konfliktusra további törésvonalak rakódnak (állam és piac, állam és polgár viszonya), amivel kapcsolatban a köztársasági elnök ismét értésre adta: amennyiben a pártok nem képesek alapvető változtatásokra, a "megtisztulásra", akkor a civil szféra, az állampolgári tudatosság erősítésével kell azokat kikényszeríteni.

A két politikai oldal ugyanis változatlanul zéró összegű játszmának tekinti a politikát. Csak úgy tudják elképzelni a maguk sikerét, hogy az egyben a másik oldal veszteségével járjon.

Kiszelly Zoltán emlékeztetett a kampányfinanszírozásról és a költségvetésről szóló pártközi egyeztetésekre - Sólyom ezekhez megadta az alaphangot, lényegében figyelmeztette a pártokat, hogy nekik is érdekük kilépni az ördögi körből, bár kicsi az esélye annak, hogy a pártok "túllépjenek" a választási logikán, s áldásukat adják a saját mozgásterüket jelentősen korlátozó intézkedésekre, mint amilyen például a költségvetés "automatizálása" volna.

- Sólyom László székesfehérvári, "királypárti" beszédében olyan követelményt állít a pártok elé, amelyeket lehetetlen teljesíteni - mondta Somogyi Zoltán. A Political Capital igazgatója szerint "a politikai riválissal szembeni félelemkeltés" alapvető mozgatója a politikának. Ez az, ami elviszi a politika iránt nem túlságosan érdeklődő tömegeket a szavazásra. A félelemkeltés arra is alkalmas, hogy a nagy politikai táborokat egyben tartsa. Természetesen akkor működik ez jól, ha a félelemkeltés kifelé történik, és nem befelé. A köztársasági elnök, pozíciójánál fogva azonban kívül áll ezen a körön, neki a nemzet egészét kell retorikailag képviselnie, ezt is tette a beszédében. Sólyom László ellenségképe - amivel szemben félelmet kelt -, a "félelemkeltő" pártpolitika.

Somogyi szerint, aki az egység hiányáról beszél, az az egység megteremtőjeként kíván fellépni. Ez illeszkedik is Sólyom László eddigi megszólalásaihoz, amelyekben többször is a pártokkal, a pártpolitikával szemben határozta meg magát. Az államfő olyan pontokon bírálta a pártok politikáját, amelyeket a választók jelentős része is elutasít: például a korrupció, a túl éles politikai küzdelem. Tehát úgy próbálja helyreállítani az állam és a pártok iránti bizalmat, hogy maga is bírálatokat fogalmaz meg velük szemben.

Észrevétlenül ugyan, de például arról is beszélt, hogy az állam képviselői, azaz a mindenkori kormánypárti politikusok gazdasági résztvevői is egyben a piacnak.

Mindenesetre ahhoz jó taktikát választott a köztársasági elnök, hogy augusztus 20-án az ő beszéde legyen a leghangsúlyosabb. Ez nem sokaknak sikerült korábban: Szent István ünnepe eddig a rutinszerű üzenetismétlésekről szólt, vagy a természeti katasztrófákról - állapította meg végezetül a Political Capital igazgatója.