Úgy tudom tervezed, hogy a lányok után fiúkkal is megvalósítod ezt a darabod.

Eredetileg, amikor ezt kitaláltam, úgy terveztem, hogy férfiak és nők egyszerre jelennek meg a színpadon, de valahogy másképp alakult és első körben a lányokra esett a választás. Ha azt a filozófiai oldalát nézem, hogy test, mint máter, mint nő, akkor ebben a vonatkozásban egyszerűbb a női testtel foglalkozni és ebből megközelíteni az emberi test jelentéshelyzetét. Szerintem a fiúkkal nehezebb dolgom lesz.

Pedig azt gondoltam volna, hogy férfiként a saját tested ismeretében könnyebb lesz a férfi táncosokkal együtt dolgozni.

Belőlem óhatatlanul ösztönösen jönnek a mozgások, attól függetlenül, hogy férfi vagy női helyzet, inkább energiákban gondolkozom, és ugyanúgy működtetek férfi és női mozdulatokat és jelenléteket a színpadon. Szerintem a férfiaknak sokkal több negatív sztereotípiájuk van, melynek meg kell felelniük. Egy felszínes példát említve: van egy erős, férfias macsó szerepkör, amire azt gondolják, hogy nekik azt produkálni kell. Ezeket nehéz levetkőzni.



Azt gondoltam, hogy a férfi táncosok többsége azért feminin és érzékeny.

Szerintem nehezebb a fiú táncosoknak bevállalni az érzékenységet, az én darabjainak pedig pont az érzékenység és a hihetetlenül erős önfeltárás és őszinteség a lényege.

Általában mélyre ásol?

Igen, többnyire, aztán valaki vagy tud jönni velem, vagy nem. Ezek a lányok nagyon jól tudtak követni, most keresem azokat a szólista fiúkat, akikkel hasonlóan jól tudunk majd együtt dolgozni.

Ilyenkor magadban ásol mélyre, saját élményekből merítesz?

Elsősorban igen, de a táncosaimmal együtt megyünk mélyre. A hazugságot és a kliséket nem bírom elviselni. Arra tudok rájönni, hogy hol vannak a határok, ahol valaki megáll, én még mennék tovább. De ilyenkor sincs arról szó, hogy elválnak útjaink vagy összeveszünk, ez egy erős bizalmi helyzet. Ám a táncosnak sem jó az, hogy nem tudunk együtt haladni és nem tudja leépíteni a korlátait. Végül ha ez tudatosul benne és előre tud lépni, akkor haladhatunk tovább együtt is.

A férfi koreográfiára is marad ugyanez az Alfred Schnittke zene?

Voltak ilyen elképzeléseim, de elvetettem, mert annyira a lányok személyiségéhez passzol, hogy szinte nem is lehetett rá rosszul mozdulni, és már nem tudom másokhoz elképzelni. Ellenben, ha megtalálom azt a Schnittke-i zenét a férfi koreográfiához is, ami analógiája lehet, akkor feltétlenül Schnittke lesz, de nem ragaszkodom hozzá.

Sosztakovics után Schnittek. Orosz kortárszene rajongó vagy, vagy csak véletlen választás?

Schnittkét és Sosztakovicsot is egyránt nagyon kedvelem, de nem nemzetiségekhez kötődöm, inkább megtalálok olyan személyiségeket mind zenében, mind képzőművészetben, akik olyan dolgokat tudnak sűríteni, amivel én teljesen azonosulni tudok és fel tudom ismerni önmagamat.