Ezúttal azonban, lévén a Nextel és a Busch helyszínek közötti nagy távolság, és a tény, hogy utcai pályáról van szó, nem sokan választották a repülő utat, csak, hogy a "kicsik" között is gyarapíthassák pontjaikat.

A tavalyi Busch bajnok (ő is a néhány kitartó Nextel reguláris egyike) Kevin Harvick nyerte a NAPA Auto Parts 200-ast, nem minden napi körülmények között.

Egyrészt a fentebb említett földrajzi távolságnak kösöznhetően Harvick lekéste a kvalifikációt, de pontjainak kösöznhetően elindulhatott, igaz csak a mezőny legvégéről. Túlélt rengetek ütközést, számos kieső is segítette, de figyelembe véve, hogy az eddigi 30 BGN győzelme közül egyiket sem kanyargós pályán aratta, minden elismerést megérdemel. Idén egyébként negyedszer kapta elsőként a kockás zászlót.

- Nem hittem volna, hogy ez lehetséges - vélte Harvick. - A rajt előtt a startpozícót tartottuk mérvadónak, de így utólag el kell ismernek, hogy a körülményeket csak egy gyors autóval lehetett kihasználni.

A futam végén történt egy vitatott incidens is, amit mindenképpen Harvick malmára hajtotta az ólommentest.

Marcos Ambrose nagyon közel állt a győzelemhez. Robby Gordon pedig valószínűleg e pillantban is állítja, ő a győztes. Azonban a győztes kilétét már a ott a helyszínen tisztázta a NASCAR fegyelmi bizottsága, csak egy kérdés maradt megválaszolatlanul: Gordon mennyire súlyos eltiltást fog kapni aggrasszivitásáért?

Ugyan is megtagadta, hogy elfoglalja a szabályok értelében járó pozíciót sárga alatt, szándékosan balesetet okozott, és végül figyelmen kívül hagyta a neki felmutatott fekete zászlót.

Végül a leintéskor diadalmasan mászott ki járművéből és győztesként ünnepeltette magát. Ez is szabályellenes (elképzelhető, hogy a vasárnapi Pocono-i futamon emiatt nem állhat majd rajthoz), de mindenképpen mókás.

- A vizsgálat még folyik annak megállapítására, hogy mi legyen Gordon sorsa Pocono-t illetően - nyialtkozta Steve O'Donnell, a NASCAR versenybizottságának alelnöke.

De lássuk az események nézőszórakoztató sorozatát: négy körrel a vége előtt újra indították a mezőnyt, egy korábbi baleset miatt köröztek ugyan is sárga hatálya alatt. Ekkor Gordon a második volt, Ambrose pedig úgy tűnt élete első NASCAR győzelme felé terelgeti autóját. De nem sokkal a zöld jelzés után, újabb autók ütköztek, perdültek meg, azonnal megjelent a figyelmeztető jelzés is. Ugyan ebben a pillanatban Gordon átvette a vezetést Ambrose-tól, ám látva a villogó lámpasort, lelassított, amire Ambrose nem tudott reagálni, s hátulról belehajtott az 55-ös Camping World Ford-ba. Gordon kisodródott a lökéstől, miközben a mezőny egy része elhajtott mellette. Ő úgy érezvén, hogy a sárga előtti pozíció jár neki, felgyorsított, és "visszavágtatott" élre (félre taszítva Ambrose autóját). A pöccintés után beállt Amborose mögé, megelégedve a második helyel (újabb hibás feltételezés eredményeképpen).

De a hivatalos eredményjelzőn csak a 13. helyre sorolták. Ám Gordon nem fogadta ezt el (pedig megfenyegették, hogy nem fog pontot kapni, ha nem engedelmeskedik), és a zöld jelzés felmutatásakor (3 körrel a vége előtt) a második helyről gyorsított fel és pillanatok múlva kilökte Ambrose-t, és átvette a vezetést.

Ekkor a pitbe rendelték fekete zászlóval (minden alkalommal, mikor elhaladt a rajt/cél vonalon, felmutatták a posztót, de úgy tűnik ez nem volt elég jelzés értékű).

Ennek ellenére a pályán maradt, és a célig megtartotta a helyezését.

- Én haladtam át elsőként a célvonalon, tehát én nyertem - mondta ellentmondást nem tűrően Gordon. - Győzni jöttünk ide, és pontosan ezt sikerült elérnünk.

A bírák dühödten az irodába vonultak, és azonnal beidézték a győztes hangulatban mosolygó vétkest. Szemtanúk szerint kisvártatva Gordon egy szabálykönyvvel a kezében hagyta el az épületet.

- Ha sárga alatt megperdülsz, mindig visszatérhetsz az eredeti pozicíódba, ami az én esetemben a második volt - ahogy ezt rádión közölték is. Mikor azopnban elfoglaltam a helyem, már azt mondták a fülemre, hogy a 13. vagy 14. helyre kell visszasorolnom. Érthetetlen - tette hozzá Gordon.

A zűrzavar adta meg a végső lökést Harvick-nak. Gordon már fekete alatt nem számított bele a közdelembe, Ambrose visszaesett a hetedik helyre, miután Gordon meglökte a restart után, és akkor Andy Pilgrim számított éllovasnak. De ő nem volt elég erős, hogy visszatartsa Harvick-ot, sőt (a hazai versenyző) Patrick Carpentier is megelőzte, végül nagyon visszaesett.

Max Papis lett a harmadik, a kanadai Ron Fellows a negyedik, Stephen Leicht pedig az ötödik. Érdekes módon a nagy vesztes, Ambrose egyáltalán nem tiltakozott.

- Tudtam, hogy megpróbál majd kilökni. Felmerült, hogy egszerűen félreállok, hagyom, hogy elmenjen mellettem - mondta az ausztrál születésű Ambrose. - De hát két kör volt vissza, és úgy döntöttem, hogy megpróbálok nyerni. ha valaki ki akar lökni, az ki is fog lökni. Ez történt. Csalódott vagyok, de megfogadtam, hogy nem rendezek jelenetet.

A futam anyagi szempontból jó hétvégét zárt. Összehasonlítva a Forma 1-es nézőszámmal (ami valahol a 100,000-es nagyságrend környéként található az egész hétvégére értve), figyelemre méltó eredményt értek el, hiszen a versenyt 68,150 fizető néző látta a helyszínen, és a két napos rendezvény összességében 129,473 látogatót vonzott, ami a pálya történetében rekornak számít.

- Nem is mertünk álmodni ekkora sikerről - ismerte el Martin Spalding versenyigazgató. A hazai közönség minden alkalommal, mikor a két kanadai elhaladt a tribünök előtt hatalmas ovációban részesült.

- Végül én nyertem, de az ünneplés nem nekem szólt - mondta Harvick. - Carpentier jogosan fürdött a közönség elismerésében.

Következő állomás egy újabb utvai pálya, Watkins Glen-ben a Zippo 200-as.