Az Igazság és Fejlődés pártja, azaz az iszlamista gyökerű kormánypárt győzelmére számítanak Törökországban a hétvégi választásokon; az ország világi elitje ugyanakkor jelezte, hogy Recep Tayyip Erdogan miniszterelnök kemény csatákra számíthat a jövőben.

Míg a befektetők és a piacok örömmel várják az AKP újabb regnálását - annál is inkább, mert Erdogánék az utóbbi években 5 százalékos gazdasági növekedést produkáltak - Törökország városi lakossága attól tart, hogy az AKP titokban fokozatosan iszlamista állammá akarja formálni Törökországot. Ezért a mostani, a modern török állam történetének egyik legkiélezettebb kampánya.

Az angol nyelvű Turkish Daily News című lap szerint a török társadalom egyre inkább két táborra szakad. Bár Erdogan miniszterelnök tagadja, hogy iszlamista értékrend szerint szeretné átalakítani az országot, ellenfelei megjegyzik, hogy az AKP által irányított önkormányzatokban egyre több a vallási alapon létrehozott iskola és korlátozzák az alkohol árusítását - mindezt olyan országban, amely minőségi borokat termel és jól bejáratott sörmárkával rendelkezik.

Az előrehozott választások kiváltó oka az volt, hogy Erdogan kormányfő Abdullah Gül külügyminiszter akarta javasolni köztársasági elnöknek, akinek a felesége rendszeresen fejkendőt visel. A világiak attól tartottak, hogy elnökként Gül - akinek jelölését később visszavonták - elmozdíthatta volna az állami intézmények több, világi beállítottságú vezetőjét.

A világi állam legfőbb védelmezője, a hadsereg aggódik és megfigyelők szerint ha az AKP "túlnyeri" magát, akkor az új kormány feszült kapcsolatra számíthat a katonákkal.

Az Iszlám kontra szekularizmus vita azonban csak a felszíne annak a harcnak, amely Törökország lelkéért folyik. A kampányban éppúgy szerepet játszik a nacionalizmus, a kurd kisebbség kezelése, a Washington iraki fellépése és az EU által mindig csak lebegtetett tagság miatt sértettség.

A bal- és jobboldali világi pártok például azért is bírálják Erdogant, mert úgymond nem védi a török érdekeket a kurd nacionalistákkal és az EU-val szemben.

Így az a furcsa helyzet állt elő, hogy az iszlamista gyökerű miniszterelnök vitte országát közelebb Európához, például a szólásszabadság erősítésével, és azzal, hogy további jogokat adott a kurdoknak.

Ahogy a Newsweek magazin megjegyezte: sok világi beállítottságú török nacionalistább, elszigeteltebb és katonailag erősebb Törökországot akar, mint a szabadpiaci megoldásokat favorizáló úgynevezett iszlamisták, akik el akarják törölni a vallásgyakorlást korlátozó tekintélyelvű törvényeket és az európai integráció hívei.

Az új elit vallásos, konzervatív kisvállalkozókból áll, és a hagyományos vezető réteg tart tőle, közölte az InfoRádió.