A tábla szövegét most először sikerült megfejteni. A szöveg a kutatók szerint bizonyítja a babiloni király uralkodását, akit eddig leginkább az Ószövetségből, Jeremiás könyvéből ismerhettünk.

A táblán olvasható Nabú-kudurri-uszur neve, aki egész hadseregével Jeruzsálem ellen vonult.

Az ékírásos szövegben emellett szerepel az is, hogy az uralkodó hogyan költötte el a birodalom és Marduk templomának kincseit, például a függőkert építésére, amely a világ hét csodája közül az egyik.

A király a hatalmas birodalom erőforrásait elsősorban a főváros, a több százezres lélekszámú Babilon építésére használta fel.

Rendkívül ritka, hogy egy bibliai alakról nem bibliai források is rendelkezésre álljanak. A táblát egy osztrák professzor, Michael Jursa fedezte fel, aki csapatával kutatómunkát végzett a múzeumban.

A tudós 1991 óta munkálkodik a British Museumban, eddig csaknem 100 ezer táblát vizsgált meg.

Az ékírás egy nagyon régi írásmód, amelyet háromezer éves története során csaknem 15 nyelven használtak. A világon kevesen vannak, akik képesek kiolvasni.

A most talált lelet szerencsére olyan állapotban van, hogy az osztrák professzornak mindössze néhány percébe került, hogy megfejtse. A tábla egyébként 1920 óta van a múzeumban, eddig azonban senki nem foglalkozott vele behatóbban.

A lelet - amelynek pontosan meghatározható a kora - sokak szerint mind a vallásos emberek, mind a történészek számára sokat jelenthet.

II. Nabú-kudurri-uszur Krisztus előtt 605 és 562 között élt, az Újbabiloni Birodalom egyik legismertebb királya volt. Sikeres hadvezér volt, főleg Egyiptomban ért el eredményeket.

A babiloni leletekben kiváló katonaként és erőskezű országvezetőként jelenik meg. A zsidó-keresztény-iszlám hagyományban mint Jeruzsálem kegyetlen elpusztítója és a zsidók rabságba hurcolója ismert, azonban a Bibliában Dániel könyve hangsúlyozza érdeklődését a vallási kérdések iránt, közölte az InfoRádió.