A döntésről már szerdán értesítették a brit külügyminisztériumot. A főügyészség közleményében rámutatott, hogy a nemzetközi megállapodásokkal és az orosz törvényekkel összhangban kész bűnügyekben jogi segélyt nyújtani az illetékes brit szerveknek. Amennyiben a brit fél átadja a szükséges anyagokat, és kéri az ügy kivizsgálását, az orosz főügyészség kész áttekinteni a Lugovoj elleni büntetőjogi eljárást megalapozó és javasló brit dokumentumokat.

A brit főügyészség május végén emelt vádat Lugovoj, az orosz titkosszolgálatok egykori ügynöke ellen Alekszandr Litvinyenko meggyilkolásának ügyében. Litvinyenko tavaly november 23-án halt meg Londonban, polóniummal elkövetett mérgezésben. Oroszország eddig is elutasította Lugovoj kiadását, és legfeljebb hazai bíróság elé állítására mutatott hajlandóságot.

Lugovoj nem kommentálta az orosz főügyészség döntését, mindössze annyit mondott, hogy bízik az orosz igazságszolgáltatás pártatlanságában és törvényességében. Hozzátette viszont, hogy kételyei vannak a brit igazságszolgáltatás függetlenségét és objektivitását illetően. A brit királyi ügyészség éppen csütörtökön jelentette be, hogy álláspontja szerint a brit menedékjogot élvező Borisz Berezovszkijt nem kell bíróság elé állítani a The Guardian című brit napilapban áprilisban megjelent nyilatkozata miatt. Az interjú miatt Moszkva ismét kérte a milliárdos orosz üzletember kiadását Nagy-Britanniától.

Berezovszkij egyebek közt azt mondta a The Guardiannek, hogy az oroszországi rendszer megdöntéséhez erőt is alkalmazni kell. Az orosz főügyész úgy értelmezte Berezovszkij ezen kijelentését, mint amely az orosz alkotmányos rend megdöntésére szólít fel. A brit ügyészség szerint azonban az egész szövegkörnyezet azt bizonyítja, hogy Berezovszkij az ukrajnai narancsszínű forradalomhoz hasonló polgári engedetlenségi mozgalomról beszélt.