A vita az egyes tagállamok szavazati súlyáról folyt: Németország javaslata szerint a minősített többséget igénylő kérdésekben kettős többséget vezettek volna be, már 2009-től. Ennek lényege, hogy egy javaslat elfogadásához az kell, hogy a tagállamok 55 százaléka szavazza meg (ez most 15 országot jelent), de úgy, hogy a javaslat mellett szavazó 15 állam összes lakossága elérje az EU összlakosságának 65 százalékát.

Lengyelország ehelyett azt akarta, hogy minden országnak annyi szavazata legyen, amennyi a lakossága számának négyzetgyöke - a német javaslat a nagy államoknak kedvez, a lengyel a közepesen nagy országoknak. A négyzetgyök-elvet végül nem fogadták el, előbb 2014-re, majd a változatlan lengyel ellenállás hatására 2014-től két lépésben 2017-re halasztották a német javaslat teljes bevezetését - Varsó 2020-at indítványozott.

Az EU brüsszeli csúcstalálkozóján ezzel elhárult a legfőbb akadály az uniós tervezett alkotmány helyébe lépő "reformszerződés" útja elől. A tárgyalások szombaton folytatódnak, de tekintettel arra, hogy még a csúcs előtt jelezték a kormány- és államfők, hogy céljuk a megegyezés, valószínűsíthető, hogy megszületik a politikai megállapodás, sikerül a még vitás kérdéseket rendezni és ezzel útjára bocsátható a kormányközi konferencia. A következő soros, portugál elnökség még júliusban össze akarja hívni a konferenciát, amelynek feladata lesz a reformszerződés pontos kidolgozása, jogi formába öntése, és a tervek szerint a tagállamok jövőre ratifikálhatják - Írországban például referendumra bocsátják - és 2009-ben pedig hatályba léphet.