A péntek reggel tartó folyamatos tárgyalás során Merkel hol négyszemközt, hol Luxemburggal, Litvániával és Franciaországgal együtt próbálták jobb belátásra bírni Lech Kaczynski elnököt, aki azonban az utolsó pillanatokig elutasította a különben nagyvonalú uniós ajánlatot. Végül elérték azt a pontot, amikor a német kancellárasszony megelégelte a lengyel elnök rugalmatlanságát, és egyfajta ultimátumként közölte: az EU a német tervezet alapján megindítja a reformról dönteni hívatott kormányközi konferenciát, amelyhez - ha akar - Lengyelország később csatlakozhat. A jelek szerint ez a kiközösítéssel felérő - ámbár az EU történetében nem páratlan eljárás - hatott, Varsó végül is beadta derekát.

A vita az egyes tagállamok szavazati súlyáról folyt: Németország javaslata szerint a minősített többséget igénylő kérdésekben a kettős többséget vezettek volna be, már 2009-től. Ennek lényege, hogy egy javaslat elfogadásához az kell, hogy a tagállamok 55 százaléka szavazza meg (ez most 15 országot jelent), de úgy, hogy a javaslat mellett szavazó 15 állam összes lakossága elérje az EU összlakosságának 65 százalékát.

Lengyelország ehelyett azt akarta, hogy minden országnak annyi szavazata legyen, amennyi a lakossága számának négyzetgyöke - a német javaslat a nagy államoknak kedvez, a lengyel a közepesen nagy országoknak. A négyzetgyök-elvet végül nem fogadták el, előbb 2014-re, majd a változatlan lengyel ellenállás hatására 2014-től két lépésben 2017-re halasztották a német javaslat teljes bevezetését - Varsó 2020-at indítványozott.

Időközben azonban többi tagállam, szám szerint tízen (köztük Magyarország) jelezték, hogy problémáik vannak a briteknek, franciáknak és hollandoknak tett engedményekkel, sőt, Belgium kijelentette, hogy számára ebben a formájában elfogadhatatlan a teljes tervezet.
Néhányan elutasítják a Hágának szóló egyik gesztust, amely szigorítana a bővítési feltételeken oly módon, hogy ha egy tagállam szerint egy adott tagjelölt nem teljesíti a tagság kritériumait, akkor azt az EU luxemburgi bíróságán megtámadhatja. A bíróság aztán majd megállapítja, hogy valóságos volt-e a panasz.

Egyelőre a csúcs nagy nyertese London. Lényegében minden kérdésben számára kielégítő megoldás született, így nem lesz uniós külügyminiszter, csupán kül- és biztonságpolitikai főmegbízott, aki azonban nem veszélyezteti például Nagy-Britannia állandó tagságát az ENSZ Biztonsági Tanácsában. A főmegbízott azonban a jelenlegi helyzethez képest előrelépést jelent, mert ő egyben az Európai Bizottságnak is tagja, sőt alelnöke lesz, így a mai két funkció - a tanácsi és bizottsági - összeolvad.

A tárgyalások tehát folytatódnak, a német elnökségnek új tervezetet kell készítenie, amely minden tagországot kielégít. Tekintettel arra, hogy még a csúcs előtt jelezték a kormány- és államfők, hogy céljuk a megegyezés, valószínűsíthető, hogy legkésőbb szombaton megszületik a politikai megállapodás, sikerül a még vitás kérdéseket rendezni és ezzel útjára bocsátható a kormányközi konferencia. A következő soros, portugál elnökség még júliusban össze akarja hívni a konferenciát, amelynek feladata lesz a reformszerződés pontos kidolgozása, jogi formába öntése, és a tervek szerint a tagállamok jövőre ratifikálhatják - Írországban például referendumra bocsátják - és 2009-ben pedig hatályba léphet.