Ebből mintegy 1.300 milliárd forint jut fejlesztésre. Így évente a nemzeti támogatásokkal együtt 400-450 milliárd forintot fizethetnek ki a gazdálkodóknak. Gráf József szerint az alapvető cél továbbra is az, hogy a magyar mezőgazdaság lehetőségeit kihasználva mintegy 30 százalékkal növelje termelését az elkövetkező években.

Az Új Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Program a modernizációt és az ehhez kapcsolódó szerkezetváltást az agráriumban úgy szeretné megvalósítani, hogy lehetővé teszi a gazdálkodók számára a műszaki-technikai, technológiai felzárkózást a fejlett országok színvonalára. A program keretében fejleszteni szeretnék a vidéki környezetgazdálkodást, valamint a vidéki kistérségeket, régiókat is. Emellett helyre kívánják állítani hosszabb távon az állattenyésztés és a növénytermesztés megbomlott egyensúlyát.

A magyar mezőgazdaság a kitűzött célok felé jó úton halad, - mondta az agrártárca vezetője -, az ágazat eredményessége fokozatosan javul. Adatai szerint 2003-ban az agrárium még 7 milliárd forintos veszteséggel zárta az évet, tavaly pedig az ágazat nyeresége 60-65 milliárd forint között volt. Az évtized végére, 2009-re a miniszter szerint az agrárium nyeresége meghaladja a 100 milliárd forintot.

Gráf József utalt arra is, hogy a legjelentősebb forrást a fejlesztésekből a műszaki és gépi berendezések beszerzésére, modernizálására fordíthatják a gazdálkodók. Ez mintegy 47-48 százalékot jelent. A fejlesztési források mintegy 50 százaléka pedig az állattenyésztés korszerűsítését szolgálja majd. Azokból a pályázatokból, amelyeknek segítségével ezekhez a pénzekhez hozzájuthatnak a gazdálkodók már 40-et egyeztettek az Európai Unióval, további 18 pályázati jogcím vár még egyeztetésre. Az egyeztetés előreláthatólag a hónap végéig befejeződik - tájékoztatott Gráf József.

Az agrártárca vezetője hangsúlyozta: korszerű birtokpolitikára van szükség, és a földkérdésben konszenzusra kell jutniuk az érintetteknek, mert ha ez nem következik be, úgy a földvásárlási moratórium lejártát követően, 2011. után a magyar föld egy jelentős hányada külföldiek kezébe kerülhet.

Gráf József szólt az agrár-kárenyhítési rendszerről, amelyet ez év január 1-jétől működtet az agrárkormányzat. Jelezte: kárenyhítésre csak azok számíthatnak, akik tagjai a nemzeti kockázatközösségnek. Tájékoztatása szerint az agrárkormányzat lehetővé tette, hogy július 15-ig azok a gazdálkodók is csatlakozhassanak ehhez a rendszerhez, akik ezt eddig nem tették. A kárenyhítési alaphoz az állam mintegy 5 milliárd forintos forrással járul hozzá. Ehhez jön a gazdálkodók befizetése, ami szintén további plusz milliárdokat eredményezhet forrásként. Emellett a kárt szenvedett gazdák kedvezményes hitelhez is juthatnak hamarosan. Ez 8 évre szólna kétévi türelmi idővel, 50 százalékos kamattámogatással.

A miniszter beszélt arról is, hogy az agrárkormányzat ügyfélbarát szakigazgatás kialakításán dolgozik, aminek lényege az egyablakos ügyintézés lenne. A miniszter szerint sok a teendő még a szerkezetátalakítás és az agrárgazdaság kifehérítése területén.