Az Európai Unió országainak tapasztalatai nem igazolják, hogy az egészségügyben a versengő biztosítók rendszere megoldaná a problémákat, ahogy a Világbank, és az ENSZ egészségügyi szervezete, a WHO is ezen a véleményen van - mondta Schvarcz Tibor. Az unióban Hollandiában mőködik a tervezett magyar modellhez hasonló, versengő biztosítókon alapuló egészségügy. Ott tíz évig tartott a bevezetése társadalmi konszenzus mellett, mégis jelenleg több százmillió eurós a biztosítók adóssága - tette hozzá.

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) és a járulékokat szedő adóhatóság együttes működési költsége nem haladja meg a 3 százalékot, a nemzetközi tapasztalatok szerint az üzleti biztosítók működési költsége minimum 4-5 százalék - mondta a szocialista politikus. Mint fogalmazott: bár a tervezett vegyes modellben az üzleti biztoítóknak kötelező lesz a betegekkel szerződni, különböző technikákkal el tudják érni, hogy a több profitot hozó fiatal, egészséges ügyfeleket kössék magukhoz.

Schvarcz Tibor elmondta: a biztosítási rendszer átalakításáról folytatódnak a koalíciós egyeztetések, de a korábbinál szűkebb, szakmai körben és várhatóan júliusig döntés is születik az ügyben.

Sok kórház jelezte, hogy csődközeli állapotba került, ehhez képest az ország 181 intézménye közül 121-nek abszolút értékben is javult a finanszírozása - mondta a konferencián Székely Tamás, az OEP főigazgató helyettese. Azért is nehezen értelmezhető a csőd, mivel a kapacitás-csökkentés miatt a kórházak kiadásai is csökkentek, bevételeik viszont nőttek - mondta később kérdésre válaszolva.

Régóta szakmai cél volt, hogy azok a betegek, akiket ambulánsan is el lehet látni, ne a fekvőbeteg -ellátásban kapják meg az egészségügyi szolgáltatást. Idén évek óta először fordult elő, hogy nőtt a járóbetegellátás aránya - mondta Székely Tamás. A gyógyszergazdaságossági törvény pozitív hatásáról az OEP főigazgató-helyettese elmondta: 6 ezer készítményből kétezernek csökkent az ára, 3500-nak ugyanannyi maradt a térítési díja és csak 500 drágult meg.