A múlt héten felfedezett városról a XIII. századból származnak az első írásos emlékek; ezek szerint a tatárjárás után, az 1240-es években indult fejlődésnek. A település a XIV-XVI. században már mezőváros volt, tulajdonosai közt főurak, főnemesek is voltak - mondta el Zádor Judit, a Magyar Történeti Múzeum Középkori Osztályának munkatársa a Független Hírügynökségnek.

A múzeum régészei már hónapok óta figyelik a négyes metró építésének előkészületeit, hozzájuk tartoznak ugyanis a fővárosban folyó építkezések régészeti feltárásai. A szakértők elképzelhetőnek tartják, hogy nemcsak a Kálvin téren, de a Fővám téren is találnak a középkori városhoz tartozó maradványokat.

Az első próbafeltárásokat azonban csak májusban, a metró aluljáróinak kibővítésével együtt kezdhetik meg a Kálvin téren. Ez a munka várhatóan 1-2 hónapig tart majd; a régészek ilyenkor keresztbe, illetve hosszában árkot ásnak ott, ahol amúgy is szintmélyítésre van szükség, és az ott találtak alapján döntenek a továbbiakról - mondta Zádor Judit. A Kálvin tér egyébként azért is érdekes, mert a korabeli források szerint ott állt a Kecskeméti kapu, illetve a török temető - tette hozzá. A Fővám téren ennél is később, az engedélyek beszerzése után kezdhetik a feltárásokat.