Lovaggá ütés az Aranyhátsón, T.J. Hooker az űrhajón

Aranyfenéken ütötték

Kezdjük messziről, mint Demszky Gábor a metró-költségvetés magyarázatát: 1581. április 4-én Erzsébet, Anglia királynője Golden Hind nevű hajóján lovaggá ütötte Francis Drake-et, miután az úriember 1577 és 1580 között, valamivel kevesebb mint három év alatt első angolként körbehajózta a Földet. Magellán ugyan ebbéli teljesítményében beelőzött, mert ő már vagy hetven évvel korábban megtette ezt az utat, de minthogy ő nem volt brit, Drake-nek is kijárt az ünneplés. Az angolok földkörbehajózásban végül úgyis többet tettek le az asztalra: a leggyorsabb körút rekordját is egy brit gyártmányú és legénységű hajó tartja, amely 1998-ban 74 nap 20 óra és 58 perc alatt jutott A pontból ugyanabba az A pontba. Extra: az angol hind szó jelentése a szótár szerint hátsó, netán szarvastehén. Drake hajóját ezek szerint Aranyhátsónak, esetleg Aranytehénnek hívták?

A „balra tarts” hazájában már 1934. április 4-én is gondoltak a közlekedésbiztonságra: Percy Shaw feltaláló az észak-angliai Bradford közelében azon a napon pöttyözte végig az út egy balesetveszélyes szakaszát az általa „macskaszemnek” elnevezett fényvisszaverő izékkel.

Berlin szovjet megszállásán felbuzdulva Belgium, Kanada, Dánia, Franciaország, Izland, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Norvégia, Portugália, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok 1949. április 4-én aláírták Washingtonban az Észak-Atlanti Szerződést. Ebben arról állapodtak meg, hogy bármelyiküket is támadja meg az ellen (és ezalatt főleg az oroszokat értették), azt ők úgy veszik, mintha mindannyiukat támadnák, és együtt csapnak vissza. Később ennek a szerződésnek az alapjain a ruszkiktól való félelem megszülte a NATO-t, mire az oroszok ijedtek meg, és nekik lett egy ellen-NATO-juk a szövetségeseikkel, a Varsói Szerződés. A történet végét ismerjük: az 1991-ben megszűnő Varsói Szerződésből Magyarország olyan flottul csusszant át 1999-re a NATO-ba, ahogy Csisztu Zsuzsa a TV2-ről az RTL-re.

"Uram, végy magadhoz"

1964. április 4-ére érett be a Beatles exportsikere: a gombafrizurák alá könnyezve omló lányok idoljai az első öt helyet uralták ekkor az Egyesült Államok sikerlistáján. Ezek szerint a tengerentúlon aznap a Can’t Buy Me Love, a Twist and Shout, a She Loves You, az I Want To Hold Your Hand és a Please Please Me volt a legmenőbb öt dal.

1968-ban pedig merényletet követnek el Martin Luther King baptista lelkész, polgárjogi harcos ellen Memphisben. Luther ezen a napon érkezett törzskarával a városba, és megszállt a Lorraine Motelben. Este kiment az erkélyre, s a korláton kihajolva az utcán álló Ben Branch énekessel beszélgetett. Éppen azt kérte az énekestől, hogy az „Uram, végy magadhoz…” kezdetű éneket több érzéssel énekelje. Ráérezhetett a megfelelő hangnemre, mert az Úr azonmód magához vette: 18:23-kor az esti szürkületben lövés dörrent. King fölegyenesedett, a torkához kapott, majd a földre zuhant. Valaki törülközőért rohant a fürdőszobába, megpróbálták elállítani a vérzést. King sofőrje, aki mellette állt, később elmondta, hogy a lelkész meglepettnek látszott, és hihetetlenül lassan hanyatlott le. A közeli St. Joseph’s Hospitalba szállították, de már késő volt A támadó pontosan célzott, egyetlen lövéssel szertefoszlatta a fekete Amerika reményeit, és jelt adott az Egyesült Államokban élő négerek legnagyobb felkelésére.

A Beatles feloszlásának évében, 1969. április 4-én az Egyesült Államokban levették műsorról a Star Trek című kultsorozatot, mert csökkent a népszerűsége. A három évvel azelőtt indult széria a hatvanas évek politikai és társadalmi harcait mutatta be – nem nehéz észrevenni a párhuzamokat a Föderáció és a gonosz Klingon Birodalom csatározásai, valamint az amerikai-orosz hidegháborús ellentét között. A sikert és a széria folytatását az ismétlések hozták meg, de olyannyira, hogy a NASA 1976-ban gyártott első űrrepülőgépe a rajongók nyomására az Enterprise nevet kapta (a későbbi T. J. Hooker, azaz William Shatner által alakított Kirk kapitány hajójának ez volt a neve a sorozatban).

Tessék választani!

2006-ban április 4-én a kuvaiti nők első alkalommal vehettek részt választásokon. 2005. május 16-án a parlament 35-23 arányban (tartózkodás nélkül) megadta a nőknek a választójogot. Addig Kuvaitban az 1962-es választási törvény a választójogot a férfiakra szűkítette – a törvény alapján csak a 21 évnél idősebb olyan férfiaknak volt választójoguk, akik nem tagjai a rendőri vagy katonai erőknek -, annak ellenére, hogy a nők betölthettek akár magas pozíciókat is az oktatásban, az olajiparban vagy a diplomáciai testületekben. Most már Szaúd-Arábia kivételével minden közel-keleti országban voksolhatnak a nők is – már ahol vannak választások..

Április 4. sok híres ember születésnapja is, 1883-ban például Juhász Gyula, a „magyar vidék legtisztább szavú lírikusa” látta meg a napvilágot. 1932-ben született Anthony Perkins, 1946-ban Spiró György, 1979-ben pedig Heath Ledger, aki a Túl a barátságon című melegfilm után a Casanovával próbálta visszaszerezni heteroszexuális rajongóit.