Koszovó státusa a tét az ENSZ BT ülésén

A Biztonsági Tanács zárt ülésén elsőként Martti Ahtisaari, az ENSZ-főtitkár megbízottja ismertette a Koszovó státusára vonatkozó javaslatát, amelyről aztán Vojislav Kostunica szerb miniszterelnök, majd Fatmir Sejdiu koszovói elnök nevében - a protokoll előírásai miatt - a koszovói ENSZ-közigazgatás (UNMIK) képviselője fejtette ki véleményét. Sejdiu a hivatalos, zárt ülés után informális találkozón ismertette álláspontját a BT tagjaival.

Kostunica kijelentette, hogy az Ahtisaari-terv csak a koszovói albánok érdekeit képviseli. Megismételte, hogy Szerbia kész széles körű autonómiát biztosítani Koszovónak, és új ENSZ-közvetítő kinevezésével új tárgyalások megkezdését szorgalmazta. Sejdiu igazságosnak és nagyon kiegyensúlyozottnak nevezte a tervet, és rámutatott, hogy a tárgyalásos rendezésnek már valamennyi lehetőségét kimerítették. Ahtisaari szintén elutasította a párbeszéd további folytatásának ötletét.

Ahtisaari terve nemzetközi felügyelet mellett megvalósuló függetlenséget javasol a nyolc éve nemzetközi katonai felügyelet és közigazgatás alatt álló dél-szerbiai tartománynak. A Koszovó lakosságának 90 százalékát alkotó albánok teljes, korlátlan önállóságot szeretnének ugyan, ám többségük elfogadja ezt a megoldást, míg szerb részről mereven elutasítják.

Emyr Jones Parry, a soros BT-elnök Nagy-Britannia ENSZ-nagykövete a tanács ülése után úgy vélte, hogy Ahtisaari terve jelentős támogatottságot élvez.