A kormány azért kezdeményezte a módosítást, mert az őszi zavargásokat követő bíróság ítéletekből az derült ki, hogy az egyes bíróságok másként értelmezik a "passzív ellenállásra" vonatkozó szabályokat. A kormány indoklásában az szerepel, hogy a jelenlegi szabálysértési joganyag lehetővé tesz olyan - a jogalkotói szándékkal ellentétes - értelmezést is, amely szerint a kizárólag passzív ellenállásban megnyilvánuló engedetlenség nem valósít meg semmilyen szabálysértést.

Tiszta helyzet kell

Kondorosi Ferenc, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium államtitkára elmondta: egyértelmű helyzetet akarnak teremteni. A jogszabály célja, hogy védje a hivatalos eljárást akkor is, ha az intézkedéssel szemben passzívan lépnek fel. Az államtitkár hangsúlyozta: az intézkedés érintettjei nem mérlegelhetik, hogy az eljárás jogszerű-e, kötelesek az intézkedésnek alávetniük magukat, ha egyértelműen megállapítható, hogy rendvédelmi szerv hivatalos eljárásáról van szó. Az intézkedéssel szemben a jogorvoslat lehetősége fennáll. A vizsgáló szervek feladata az eljárás jogszerűségének megállapítása, csakúgy, mint a hivatalos személy elleni cselekményeknél .

Lővétei István a a Hírextrának elmondta: az ilyen típusú rendelkezéseknek az a célja, hogy a lehetséges konfliktusok alól kivegyék az eszközöket. „Jogilag azzal indokolható, hogy a gyülelkézési jog békés gyülekezést feltételez, és amint átlépi a békés kereteket, azonnal fel kell oszlatni, és indokolatlan, hogy olyan eszközöket alklamazzanak a gyülekezők, mely elenállást feltételez. Amikor a rendőrség intézkedik, a rendőri intézkedés hatályát tiszteletben kell tartani, és legfeljebb csak utána lehet jogorvoslattal élni”, fogalmazott az alkotmányjogász. Ezzel együtt felhívta a figyelmet, hogy az új szabály nem is annyira újleletű dolog, hiszen a mostani közigazgatási eljárási törvényünkben is van hasonló rész, mely kimondja, hogy a közigazgatási intézkedéseket helyben foganatosítják és csak utólagos jogorvoslatra van mód. Kifejtette: a rendőrség aspektusából nincs változás, az állampolgár részéről viszont igen, és passzív ellenállás esetén biztos lehet benne, hogy előveszik és egyénileg felelősségre vonják. Arra a kérdésünkre, hogy alkotmányellenes-e a szabálymódosítás, úgy reagált: „minden azon múlik, hogy alkalmazzák majd a szabályt. Ha a rendőrség nem megfelelően alkalmazza, nyilvánvalóan visszaélésről beszélhetünk, mint ahogy szeptemberben és októberben a rendőrség például nem alkalmazta megfelelően a gyülekezési joggal összefüggő kötelezettségeit”, mondta.

Felháborító!

A TASZ és a Nemzetközi Jogvédő Alapítvány lapunknak eljuttatott közleménynében az áll, hogy felháborítónak és aggályosnak tartják a kormányrendelet módosítását. „Az új szabálysértés valójában nem új tényállás, hanem a rendzavarás jelenleg is létező fogalmának egy speciális esete, mely azt is jelenti, hogy a jogszabályok szerint e szabálysértés megalkotására csak országgyűlésnek lett volna hatásköre”, írják. Lővétei István szerint azonban a szabálysértési törvény valóban törvény, ám a törvény lehetővé is teszi és a gyakorlatban is sok olyan szabálysértési egyedi tényállás van, mely kormányrendeletben található. Bár nem vonta kétségbe, hogy lehet egy igény arra vonatkozólag, hogy törvény legyen ennek is az alapja, de úgy véli, hogy a szabálysértésekre ebben a tekintetben nem vonatkozik a büntetőjog „törvényen kívül nincsen büntetés és bűntetőjogi tényállás” elve, de azt elismerte, hogy ez egy speciális szabálysértés. Mégis jogilag elfogadhatónak tartja, hogy nem az Országgyűlés hozta a módosítást.

A konfliktus Lővétei szerint inkább abban rejlik, hogy ha valaki egyoldalúan aláveti magát a rendőrség intézkedésének, de a rendőrség nem jól alkalamzza azt, akkor előfordulhat, hogy e szabály alapján indokolatlanul intézkedik. Ez azonban csak az utólagos jogorvoslati eljárás során derül ki. Ám az alkotmányjogász szerint ebben semmi újdonság nincs, hiszen jelenleg is ez a gyakorlat, azzal a különbséggel hogy jelen pillanatban nem számít szabálysértésnek.

Az alkotmányjogász hangsúlyozta, hogy a rendőrségnek a jelenlegi szabályok szerint joga van feloszlatni azokat a csoportosulásokat, gyülekezéseket, melyek nem a gyülekezési törvényben leírtakat valósítják meg. Az új szabályozás arról szól, hogy azt az egyént akit megfognak, azt szabálysértésért el lehet ítélni. Erre pedig azért volt szükség, mert a rendőrség az utóbbi időben megszaporodott rendbontások alkalmával is ennek szellemében cselekedett, melyre a Fővárosi Bíróság azt mondta, hogy nem lett volna rá jogalapjuk. „A büntethetőség egyértelművé tételére hozták ezt a jogszabályt, mely semmi mástól nem szól, mint az egyéni felelősségre vonás kiemeléséről”, mondta Lővétei.

A szabálysértést megállapító kormányrendeletet 2007. március 6-án hirdették ki, és az március 11-én hatályba is lép. A jogvédők a hirtelenjött változást is aggályosnak tartják, mivel „a jogszabály hatálybalépésének időpontját úgy kell meghatározni, hogy kellő idő maradjon a jogszabály alkalmazására való felkészülésre. Ez az elv sehol nem annyira fontos, mint a büntető- és a szabálysértési jog területén, és ezt még az a kormányzati szándék sem írhatja felül, hogy március 15-én már az új szabálysértés miatt lehessen eljárni azokkal szemben, akik nem tesznek eleget például egy gyülekezést feloszlató rendőrségi felhívásnak”, áll a közleményben. Az alkotmányjogász ezzel kapcsolatban elmondta, hogy felkészülést kell például biztosítani egy adótörvényi változásra, illetve olyan módosításra, melyhez hozzá kell igazítani stratégiákat, adminisztratív dolgokat, vagy olyan jogszabályi változásra, mely az élethelyzet nagy mértékű megváltozására irányul. „Ahhoz, hogy legyenek kedvesek elmenni a térről, mert a rendőrség felszólított rá, ehhez olyan nagy felkészülés nem kell, csak meg kell hallani. "Aki süket, az szerezzen be hallókészüléket”, vélekedik Lövétei.