A Szózat és a székely himnusz eléneklésével befejeződött vasárnap délután a budapesti Terror Háza Múzeumnál a Fidesz emlékező rendezvénye. A kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából rendezett nagygyűlésen mintegy ötezer ember gyűlt össze - jelentették a helyszínről az MTI tudósítói. Az emlékezésen Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, Szájer József, a Fidesz európai parlamenti képviselője, valamint Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke mondott beszédet. Az utolsó beszéd elhangzása után többen hangosan Orbán Viktor felszólalását követelték, de a Fidesz elnöke csak hallgatója és nem szónoka volt a rendezvénynek. A rendezvény végén a szervezők azt kérték a résztvevőktől, hogy gyújtsanak gyertyát, illetve helyezzék el a megemlékezés virágait a múzeum falánál.

Az első gyertyagyújtók között voltak a Fidesz jelen lévő vezetői. A tömeg felett sok nemzeti színű és árpádsávos zászlót lehetett látni, a hallgatóság gyakorta adott hangot nemtetszésének, de semmiféle rendzavarás, incidens nem történt.

Hétköznapi kommunizmus

A hétköznapi "kis kommunizmusok" itt élnek velünk, minden támadás demokratikus értékeink ellen a diktatúrának ad esélyt - hangsúlyozta a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából tartott vasárnapi Fidesz-rendezvényen Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, aki összefogást és párbeszédet szorgalmazott a szabadságot fenyegetőkkel szemben. A főigazgató szerint azok, akik valódi demokrataként kísérletet tesznek rá, hogy megfogalmazzák ellenvéleményüket, nem kerülik el a hatalom birtokosainak figyelmét, olykor büntetését.

"Hangszalagok, videofelvételek, leleplező újságcikkek, névtelen feljelentések keltik azt a benyomást, hogy a hétköznapi kis kommunizmusok itt vannak még velünk, hiszen fenyegetéssel, kordonnal, rendőri erővel, jogszabályok semmibevételével éppen azokat a véleményeket, kritikákat és felelősségre vonásokat próbálják meg elhallgattatni, amelyek a valódi demokráciák lényegét jelentik" - hangsúlyozta.

Úgy fogalmazott: minden támadás demokratikus értékeink ellen esélyt ad a diktatúrának, amely aztán üzembiztosan kitermeli a megtéveszthetetlen, mindenki felett álló vezetőt. Ez a vezető leválthatatlan és visszahívhatatlan, azt hiszi, hogy felettünk áll, és egyre magasabbról tekint le ránk.

"Mert még nem tudja, hogy a magasból lehet a legnagyobbat zuhanni" - jegyezte meg Schmidt Mária, aki szerint a közösség felelőssége, hogy visszakényszerítse ezeket a vezetőket a földre, a realitások talajára, addig, amíg nem késő.

A főigazgató arról is szólt, hogy még a huszadik század legsötétebb, legreménytelenebb éveiben sem sikerült a hatalmat bitorlóknak magyar ellen uszítani a magyart. Évszázadok során jól megtanultuk a leckét: minél megosztottabbak vagyunk, annál kiszolgáltatottabbá válunk - mondta.

Szembefordított rendőrök

Schmidt Mária szerint a politika túlságosan fontos ahhoz, hogy csak a politikusok dolga lehessen. "Ne engedjük, hogy politikusaink nyilvános önkritikát gyakorolva ott folytassák, ahol nem is olyan régen abbahagyták! Magyarország polgáraitól kapták a felhatalmazásukat, és nekik tartoznak elszámolással is. Ne engedjük, hogy az ország egyik felét szembefordítsák a másikkal! Ne engedjük, hogy üres tereken vonjanak fel zászlókat, kordonnal kerítsék körbe köztereinket!"

"Ne engedjük, hogy szembefordítsák velünk rendőreinket! Ne engedjük, hogy újra és újra terroristafenyegetéssel akarjanak megfélemlíteni bennünket! Ne engedjük, hogy újra el...ják! És hogy szünet nélkül hazudjanak nekünk. Értessük meg velük, hogy ez a mi országunk. A mi hazánk. Itt vagyunk itthon, és nem vagyunk hajlandók hazugságban és félelemben élni" - fogalmazott a szónok.

Kiemelte: szabad emberek között egymás véleményét nem elfojtani, hanem megérteni és megfontolni szokás. "Mi, demokraták, hallgassuk meg, tiszteljük és becsüljük meg egymást!" - mondta. Mint mondta: öt évvel ezelőtt, amikor a múzeum létrejött még a legrosszabb pillanataiban sem gondolta senki, hogy néhány év múlva "a demokrácia díszletei között újra megtanul félni, hogy visszajön az idő, "amikor véleményünket sokszor még a családtagjainkkal sem osztjuk meg, gyanakodva nézünk szomszédjainkra és a szabadság kiürült politikai közhellyé válik számunkra". A huszadik század arra tanít, hogy összefogással sikerre vagyunk ítélve. "Nem az számít, hányszor bukunk el, hanem az, hányszor vagyunk képesek együtt újra talpra állni" - mondta beszéde végén.

Szájer József, az Európai Parlament néppárti frakciójának alelnöke a jelenlegi politikai rendszert állította párhuzamba a kommunizmus rémtetteivel, és ő is azt hangsúlyozta, hogy a kormány megtámadta a – többek között a Fidesz által – 1989-ben kivívott szabadságjogokat.

Pokorni Zoltán beszédében szintén élesen bírálta a jelenlegi kormányt. Amikor a XII. kerület polgármestere feltette a kérdést: „Diktatúra van-e Magyarországon?”, a tömeg kórusban helyeselt, mire Pokorni korrigált, hogy arról azért mégsem beszélhetünk, csak óvnunk kell a szabadságjogokat. Erre kisebb hurrogás volt a válasz.