Simonovits Bori, a Tárki munkatársa elmondta: a közvélemény-kutató cég 2005-ös felmérésének célja az volt, hogy megismerjék, az állampolgárok hogyan vélekednek a rendőrség igazoltatási gyakorlatáról. A magyar felnőtt lakosság 23 százalékának volt része rendőri igazoltatásban az elmúlt egy évben, a férfiakat csaknem háromszor nagyobb valószínűséggel állítják meg a rendőrök, mint a nőket. A romákat nagyobb arányban (29 százalék) igazoltatták, mint a nem romákat (23 százalék), és az igazoltatott roma megkérdezettek 57 százalékát utcán, szórakozóhelyen vagy rendezvényen igazoltatták, míg ez az arány a nem roma válaszolók esetében 22 százalék - ismertette a kutatás eredményét. Hozzátette: az összes igazoltatás 76 százaléka autós igazoltatás volt, gyalogosként 13, szórakozóhelyen 2, sportrendezvényen 8 százalékot igazoltattak.

A lakosságnak határozottan pozitív volt a véleménye a rendőrökről: 85 százalék többé-kevésbé udvariasnak tartotta őket, és 89 százalék egyetértett azzal, hogy szabályszerűen jártak el az igazoltatás során. Az állampolgárok szerint a szakadt, gyanús figurákat és a régi, rossz kocsikat - és inkább a fiatalokat - gyakrabban igazoltatják a rendőrök, a roma csoportok egybehangzó véleménye szerint pedig őket aránytalanul gyakrabban igazoltatják. A rendőrök pedig úgy nyilatkoztak, hogy a rendőrségi törvény és a szolgálati szabályzat alapján a szabálysértő, illetve a gyanús alakokat állítják meg. A megkérdezett rendőrök 23 százaléka vallotta, hogy hajlamos bizonyos csoportokat gyakrabban megállítani, és 47 százalék szerint van olyan rendőr, aki hajlamos erre. Többségük a romákat állít meg gyakrabban, és ezt a romák életmódjával indokolják, és azzal, hogy körükben szerintük nagyobb a bűnözés.

A rendőrök 92 százaléka szerint nem állítanak meg aránytalanul sok romát

Kovács Sándor alezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság közrendvédelmi osztályának vezetője felidézte: a rendőri igazoltatást a rendőrségi törvényben szigorúan szabályozták, eszerint a rendőr azt jogosult igazoltatni, akinek szükséges megállapítani a személyazonosságát. Az igazoltatás az állampolgárok igen széles rétegét érinti: 2005-ben 2 millió embert igazoltattak a rendőrök. Az igazoltatások indössze egy százaléka zárult előállítással, ez a szám pedig elég alacsony. Fokozni kell az igazoltatások hatékonyságát, hogy az jobban szolgálja a bűnüldözés érdekeit – mondta. Ezért az ORFK a Magyar Helsinki Bizottsággal együttműködve dolgozik a hatékonyságot fokozó intézkedések kidolgozásán, és három kapitányságon - Kaposváron, Szegeden és a főváros VI. kerületében - idén júliustól fél éven keresztül monitorozzák, milyen ok miatt igazoltatnak a rendőrök.

Kádár András, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke a projektet ismertetve elmondta: a három kapitányságon az igazoltatást végző rendőrök az intézkedés után adatlapon rögzítik az igazoltatás okát, valamint az igazoltatott demográfiai adatait. A kutatók így keresik a választ arra, melyek a leggyakoribb igazoltatási okok, és az igazoltatás nem érint-e aránytalan mértékben bizonyos kisebbségi csoportokat.

Mentálhigiénés nevelés helyett a jogszabályokat kell betartani

Ligeti György szociológus szerint a probléma nem az udvariatlan fellépéssel van, hiszen ennek észlelése szubjektív az igazoltatott részéről, hanem azzal, ha az intézkedés jogsértő. Persze, a TÁRKI vizsgálata alapján lehetséges, hogy a romákat nagyobb arányban igazoltatják a rendőrök, mint a nem romákat. A Kurt Lewin Alapítvány vizsgálatai és tréningjei is arra mutatnak, hogy a rendőrök körében bizony fontos lenne - általában véve - az előítéletes gondolkodás megváltoztatása. Ennek azonban eszköze nem a romák nyelvével és kultúrájával való megismertetés, hanem egyrészt a cigányság helyzete mögött meghúzódó társadalmi okok megismertetése, másrészt olyan tréningek indítása, melyen a rendőrök a maguk bőrén is érezhetik a diszkriminációt – véli a Kurt Lewin Alapítvány képvielője.

Horváth Aladár szerint a rendőrségen belüli rasszista érzület rendkívül erős. Pédaként hozta fel Bólyai János főiskolai docens vizsgálatát, aki a Rendőrtiszti Főiskolán végzett egy kutatást, melyben a hallgatók cigányellenes érzületeit kívánta felderíteni. Kiderült, hogy az elsőévesek 40 százaléka, míg a végzősőknek majdnem duplája idengenkedik a cigányoktól, vagy gondolja azt, hogy a romák és a bűnözés közt valamilyen genetikai vagy szociológiai összefüggés van. A Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke abban látja a probléma okát, hogy a rendőrségnek a kulturális beidegződései konzerválódtak. Horváth úgy véli, hogy a rendőrség által korábban már kezdeményezett, úgyenvezett háromnapos amerikai tréningek, és konfliktuskezelési típusok nálunk nem működnek.

A roma jogvédő utalt egy múlt heti konferenciára, melynek témája a bűnmegelőzés volt, ahol az ORFK részéről elhangzott: a rendőröket is csak a tetteiken keresztül lehet megítélni, és egymás megismerésével lehetne csökkenteni a feszültségeket a rendőrök és a cigányok közt. Horváth Aladár azonban nem látja értelmét a mentálhigiénés nevelésnek, helyette inkább a jogszabályok kőkemény betartására lenne szükség. „Ha az ORFK megválna azoktól akik törvénysértők, már megtenné az első lépést a feszültségek csökkentésére, de amíg olyan emberek dolgoznak a rendőrségnél, mint azok, akik a Holdudvar intranetes oldal tartalmát írták, addig nem fognak enyhülni a feszültségpontok. Cigány nyelvtanfolyammal nem érik el a céljukat”- tette hozzá.