2007. február 20. kedd 12:07 - Kovács Gabriella Anna

Az elemzés hat területen hasonlítja össze az országok teljesítményét: az anyagi helyzet, az egészségi állapot, az oktatás, az életmód területén, valamint vizsgálja a gyermekek egymáshoz és szüleikhez fűzödő kapcsolatait, és azt, hogy a fiatalok hogyan ítélik meg saját helyzetüket. A jelentés rámutat arra, hogy minden országnak akad tennivalója, hiszen a vizsgáltak között egyetlen olyan sincs, mely mind a hat területen felkerült volna a lista első három helyének valamelyikére.

Az összesen negyven mutató elemzésével az UNICEF azt kívánja hangsúlyozni, hogy a gyermekek jólétét nem kizárólag a társadalom gazdasági helyzete, az egy főre jutó nemzeti jövedelem határozza meg. A Cseh Köztársaság például számos területen jobb eredményt ért el, mint a nála gazdagabb országok. Az összesített rangsorban Hollandiát Svédország, Dánia és Finnország követi. A legutolsó két helyet az Egyesült Államok és Nagy-Britannia foglalja el Magyarország előtt. Hazánkat Ausztria egy, a Cseh Köztársaság négy, Lengyelország pedig öt hellyel előzi meg.

A gyermekek anyagi jóléte

Legalacsonyabb - 5 százalék alatti - a relatív szegénység aránya négy skandináv országban. Magyarország a lista közepe felé helyezkedik el, a gyermekes családok 12-13 százalékának jövedelme nem éri el az átlagos jövedelem felét. 15 százaléknál nagyobb a gyermekszegénység aránya Portugáliában, Spanyolországban és Olaszországban, továbbá az USA-ban, Nagy-Britanniában és Írországban. Magyarországon, a Cseh Köztársaságban és Lengyelországban a gyerekek kb. 40 százaléka úgy érzi, hogy családja szegény. Ezzel a volt szocialista országok a lista utolsó helyeit foglalják el.

A csecsemőhalandóság, a kis súllyal született csecsemők aránya, a védőoltásokkal való ellátottság, halállal végződő balesetek és sérülések aránya tekintetében az élmezőnyben kizárólag európai országok találhatók: Svédország, Izland, Hollandia, Finnország, Dánia. Magyarország első helyen áll védőoltások tekintetében, de a sor végén kullog csecsemőhalandósági rátájával és utolsó előtti helyre került a kis súllyal született csecsemők arányával.

Nálunk legalább beszélnek a szülők a gyermekeikkel

Belgium és Kanada vezeti az összesített listát az oktatás terén, melynek végén négy dél-európai ország, Görögország, Olaszország, Spanyolország és Portugália található. Lengyelország az előkelő harmadik, Magyarország a 13. helyet foglalja el ezen a területen. Az egyszülős családban vagy mostohaszülővel nevelkedő gyermekeknél nagyobb arányban fordul elő az iskolából való kimaradás, az otthonról való korai elköltözés, a rosszabb egészségi állapot, az alacsony képzettség és alacsony fizetés. A vizsgált országok összességében átlagosan a gyermekek 80 százaléka mindkét szülőjével együtt él. Azon gyerekek aránya, akikkel hetente többször beszélgetnek a szülők, Magyarországon és Olaszországban a legmagasabb, 90 százalék körül mozog. 50 százaléknál alacsonyabb az arány Kanadában és Németországban.

Minden tizedik magyar tinédzser dohányzik

Minden harmadik magyar gyerek arról számolt be, hogy naponta eszik gyümölcsöt, ezzel a középmezőnyben helyezkedünk el. A listát Portugália, Lengyelország, Németország és a Cseh Köztársaság vezeti. Reggelizésben viszont nem vagyunk olyan jók, csupán a fiatalok fele eszik valamit reggelente. A svájci, az osztrák és a portugál gyerekek panaszkodnak legtöbbet arra, hogy iskolatársaik bántják, csúfolják, molesztálják őket. Magyar gyerekek esetén ez az arány valamivel több mint 20 százalék.

Legalább hetente egyszer elszív egy cigarettát a német kiskamaszok 16 százaléka. A magyar adatok ennél kedvezőbbek, a fiatalok kb. 12 százaléka dohányzik heti rendszerességgel. Az angol, a svájci és a kanadai fiatalok több mint harmada fogyasztott cannabist az elmúlt 1 évben. Itt Magyarország 12-13 százalékkal Görögország, Svédország, Finnország és Ausztria mögött az ötödik helyre került.

A fiatalok szubjektív véleménye jólétükről

A fiatalok sokkal pozitívabban nyilatkoztak helyzetükről Hollandiában, Spanyolországban és Görögországban, mint Lengyelországban és Nagy-Britanniában. A magyar gyerekek véleményük alapján a lista alsó harmadának tetején találhatók. Norvégiában és Ausztriában a fiatalok majdnem 40 százaléka nyilatkozott úgy, hogy szeret iskolába járni. A magyar gyerekek viszonya is pozitív az iskolához, Magyarország a lista 6. helyén áll. Megállapítható, hogy az OECD tagállamokban fokozatosan csökken a fiatalok, elsősorban a lányok elégedettsége sorsukkal.

Magas adók és erős szociális háló a jólét titka

A munkahelyteremtés az egyik fontos tényező a családok szegénységében – vonta le a következtetést az UNICEF magyarországi igazgatója. Általában azok az országok végeztek az élen, akiknek kicsi a lakossága, homogének, alacsony a bevándorlók aránya, magasak az adók és sokat költenek a szociális biztonságra. Kecskeméti Edit szerint az eredményekből azt kell látni, hogy bizonyos megelőző programokra lenne szükség ahhoz, hogy az egészségügyi mutatók javulást mutassanak. A meglévő megelőzési programok pedig nem érnek el egyenletesen minden réteget, és nem eléggé összehangoltak – mutat rá Kecskeméti.

Példaként hozta fel a szexuális felvilágosítás hiányát, melynek eredményeként hazánk a 21-es listában alulról a negyedik helyet foglalja el a tinédzser-szülések tekintetében. Az anyák életmódja – táplálkozás, lakásviszony, alkoholfogyasztás, dohányzás – befolyásolja a koraszüléseket és a kis súllyal született csecsemők arányát. A magyar mutatók e tekintetben kedvezőtlenek, ennek tudható be a magas csecsemőhalandóság.

Az előnytelen magyar eredményekben része van annak is, hogy átmentünk egy rendszerváltáson, de Kecskeméti szerint ennek pozitív kicsengése is van, hiszen a volt szocialista országokban még sokat számít a család szerepe, míg a nyugat-európai országokban fellazultak a kötelékek.

Nem elhanyagolható tény az sem - véli az UNICEF hazai vezetője -, hogy ebben a jelentésben a világ legfejlettebb országaihoz hasonlítanak minket, ezért helyén kell kezelni az eredményeket. Az tény, hogy van néhány terület, ahol utolsó helyen végeztünk, de például oltás kapcsán az élmezőnybe kerültünk, míg a 40 mutatót vizsgáló felmérésben legtöbbször a középmezőnyben maradtunk. „Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy ahol mi 19. helyen állunk, ott Ausztria a 18. De ezzel együtt nem jelenti azt, hogy nincsenek egyenlőtlenségek, és igenis sok gyerek van olyan helyzetben hazánkban, amin azonnal változtatni kell” - nyomatékosította Kecskeméti Edit.

Generációs terv már van, lesz-e hozzá pénz?

Magyarországon a gyermekszegénység ellen 2005-ben indítottak átfogó pogramtervet, amikor a miniszterelnök Ferge Zsuzsa akadémikust kérte fel, hogy egy szakmai kerekasztalopn dolgozzák ki a Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Programot. Ferge Zsuzsa a Hírextrának elmondta, hogy az elmúlt másfél évben elkészített anyag alapján összeállt az országgyűlési tervezet, mely a „Legyen jobb a gyerekeknek” Nemzeti Stratégia nevet kapta, és az lenne a fontos, hogy a parlament a lehető legnagyobb többséggel elfogadja. „Ez egy generációs terv, melynek, rövid távú, hároméves programja most kapta meg végleges formáját, és a 25 évre szóló programot pedig a következő bő egy évben kell összeállítani - mondta Ferge Zsuzsa. A megélhetési problémák enyhítésére – mely súlyos anyagi forrásokat igényel – megoldás lenne a három és annál több gyermekesek családi pótlékának megemelés, illetve a lakásproblémák csillapítása és a kilakoltatások csökkentése. Ugyanakkor meg kell tenni több olyan lépést, mely nem annyira pénz-, mint emberigényes - véli az ELTE Szegénységkutató Központjának vezetője. Vagyis helyi szinten meg kell kezdeni a párbeszédet és a terveket megvalósítani, embereket felkészíteni. Megtudtuk, hogy elkészült egy forgatókönyv – melyet már tesztelnek is – hogy miképp enyhíthetők a problémák kistérségi szinten, mely a szociológus szerint azért fontos, mert minden település, térség, megye más és más, bár a problémák hasonlóak.

Kevés lesz a pénz idén

Az UNICEF-jelentés kapcsán Ferge Zsuzsa elmondta: nem tartalmaz olyan megállapításokat, melyeket korábban nem lehetett tudni. Szerinte az elmúlt évek tendenciája csak egészen kismértékben mozdult el pozitív irányba. A probléma gyökerét Ferge is az alacsony foglalkoztatásban és alacsony bérekben látja. Ferge felhívta a figyelmet, hogy rendelet és törvény ugyan van – hisz létezik gyermekjóléti és gyermekvédelmi törvény – csak ezek nem jól valósulnak meg: nincs elég ember, nincs elég szakértelem, nem jó a szemlélet, nem elégge szeretik a gyerekeket, sok a kirekesztés, és a papír és a valóság közt túl nagy a távolság. „Az a legnagyobb baj, hogy mindig csak úgy csinálunk, mintha, tényleges lépések azonban nem történnek. Ferge valószínűsiti, hogy idén nagyon kevés pénz lesz a program részleteinek megvalósítására, és reményét fejezte ki, hogy jövőre valójában el lehet kezdeni a megvalósítást.

A szociológus állítja, hogy elsősorban az embereken, a helyi közösségeken, a szakmai együttműködésen, a cigányok és nem cigányok együttműködésén, és a tolerancián múlik, hogy megvalósítják-e a programot, ezzel együtt a pénzforrás is tényező, amit jól is kell elkölteni. A lényeg - mondja Ferge Zsuzsa - , hogy nyomásgyakorlásra ez a programterv nem végrehajtható. „Meg kell értenie a településeknek, iskolaigazgatóknak, hogy enélkül az ország tönkre fog menni. Vagyis szemléletváltás nélkül nem fog menni.