Az EU adóügyi vitája Svájccal

Egyre több cég telepíti központi irodáit Svájcba, mert az ország adókedvezményekkel vonzza oda őket. A Bizottság szerint ez az adókedvezmény tisztességtelen, mert megkülönböztető.

Svájc alaptalannak tartja a vádat. Arra hivatkozik, hogy Svájc és az EU között nincs olyan szerződés, amely az adókat szabályozná, tehát nincs is mit megszegni.

A Google most bővíti zürichi irodáját 300 alkalmazott helyett 1600-at foglalkoztat majd, így ez lesz a legnagyobb Google-iroda az USA-n kívül.

A svájci törvények megengedik, hogy a kantonok teljes vagy részleges kedvezményt adjanak a helyi adóból és a nyereségadóból egyaránt, amennyiben a szóban forgó cég központja náluk van, s a vállalkozás jelentős külföldi bevételt realizál.

A Bizottság szerint ez óriási ösztönzést jelent a cégeknek, hogy például Zug vagy Schwyz kantonba helyezzék át székhelyüket, így minimalizálva adójukat. Svájc hajthatatlan, pedig Brüsszel szerint a törvénnyel megsért egy 1972-ben kötött kétoldalú egyezményt, amely szerint az ország nem nyújt
versenykorlátozó támogatást.

Noha Svájc nem tagja az EU-nak, a legtöbb uniós kereskedelmi szabályt elfogadta. Cserébe Svájc kiviheti ajánlatait az EU piacára. Éppen erre hivatkozik Benita Ferro-Waldner, külügyekkel foglalkozó uniós biztos, aki szerint ha Svájc élvezheti az EU-piacokra való kijutás előnyeit, akkor el kell fogadnia az ezzel járó felelősségeket is. A Bizottság döntése nem az adóversenyről szól, hanem arról az állami segítségről, amely aláássa a Svájc és EU közötti partneri és kereskedelmi kapcsolatokat.

A Bizottság egyelőre nem jelezte, hogy milyen intézkedéseket tervez arra az esetre, ha nem sikerül megegyezni Svájccal.