"Nem pánikoltunk, senki sem adta fel. Együtt, egy csapatként küzdöttünk és nagyon büszkék vagyunk, hogy visszahoztuk a trófeát Indianapolisba" - mondta a mérkőzés legjobbjának választott Manning a meccs után.
Ez volt az első eset a sportág történetében, hogy színes bőrű edző döntőbe vezette csapatát, ráadásul mindkét edző, Tony Dungy a Colts és Lovie Smith a Bears trénere is afro-amerikai.
"Ma este ünnepelünk, holnap parádéra megyünk Indianapolisba, azután pedig a Fehér Házba hívtak meg minket. Jelenleg ezek azok a dolgok amik leginkább foglalkoztatnak. " - nyilatkozta Dungy.
A Colts utoljára 1971-ben nyerte meg a trófeát a Dallas Cowboys legyőzésével (16-13), igaz, akkor még Baltimore Colts néven.
A mérkőzés amúgy egyáltalán nem úgy indult, hogy itt kereshetne valamit a Colts. Alig 20 másodperc múltán már 7:0-ra vezettek a Medvék. Más kérdés, hogy rögvest sikerült visszavágni Manning-éknek. Aztán az első negyed már előrevetítette, hogy itt a világtörténelem egyik legbolondabb mérkőzése zajlik majd. Temérdek eladott labda, óvodás megoldások, mintha nem is az NFL két legjobb csapata játszana egymással. A zuhogó eső sem könnyítette az életüket, de az igazi "született idióta" szerepet Rex Grossmann hozta. Már a bajnokságban és a rájátszásban is megmutatta, hogy rá nem számíthat a Chicago csapata, de most aztán igazán szétszórta a labdákat, hogy esélye sem legyen pihenni a védekező alakulatnak. A mecsen négyszer(!) annyi időt töltött a pályán Payton Manning támadósora, mint Rex Grossmann-é. Mindezt tetézte azzal a Medvék irányítója, hogy négy intercaption-t dobott. Senki sem érti, miért nem cserélték le már az első félidőben. Így aztán természetes volt, hogy a Chicago Bears simán kikapott, holott az NFL történelem legérdekesebb döntőjét játszották tegnap éjjel.


