Nagy nap a mai a Tisztelt Ház életében. A Fidesz kezdeményezte változtatások egy fajsúlyos hányadáról ma szavaznak a képviselők, így a médiacsomag egy részéről, az önkormányzati választási eljárásról és a párttámogatások csökkentéséről. Folyamatosan frissül!
2010. június 21. hétfő 14:08 - Telkes Árpád
Újra elfogadták a kormánytisztviselőkről szóló törvényt
Az Országgyűlés hétfőn újra elfogadta az államfő által visszaküldött, a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényt.
A parlament a minősített többséget igénylő rendelkezéseket 253, az egyszerű többséget igénylő rendelkezéseket 252 igen szavazattal fogadta el, 96, illetve 97 nem szavazat mellett. Az indítványt mindhárom ellenzéki frakció ellenezte.
A jogszabályt annak június 8-i elfogadását követően az államfő nem írta alá, hanem megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek.
A Ház zárószavazás előtt egy módosító csomag elfogadásával kibővítette a törvényt, annak hatálya alá vonta a közigazgatási államtitkárokat és a helyettes államtitkárokat, azaz a szakmai vezetőket; nem változtatott azonban azon a passzuson, amellyel az államfő nem értett egyet: így a munkáltatók a kormánytisztviselőket ezután indoklás nélkül menthetik fel.
16-18 nap lesz az ajánlószelvények összegyűjtésére
A parlament hétfői döntése értelmében az ősszel esedékes önkormányzati választáson a nagyvárosokban már csak 18, a kisebb településeken pedig 16 nap áll majd rendelkezésre az induláshoz szükséges ajánlószelvények összegyűjtésére - mondta Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke hétfő este az MTI-nek.
Az Országgyűlés hétfőn elfogadta a választási eljárásról szóló törvény módosítását mások mellett Kósa Lajos előterjesztése alapján.
A politikus a szavazás után az MTI-nek nyilatkozva kifejtette: a vegyes választási rendszerben az egyéni választókerületben továbbra is az ajánlószelvények egy százalékát kell összegyűjteni ahhoz, hogy valaki jelöltté válhasson. Ez 30-40, maximum 70 cédulát jelent.
Kósa Lajos felhívta a figyelmet arra, hogy egy olyan választókerületben, ahol van például hétezer választó, egy jelölt csak több száz szavazattal lehet képviselő. Ez azt jelenti, hogy aki az ajánlószelvény-gyűjtés időszakában 70 szavazót nem tud megszólítani, az valójában ismeretlen a választókerületben. Ez a korlát lényegében nem igazi, hanem szimbolikus korlát - összegezte.
Az új szabályok alapján a szükséges ajánlószelvények összegyűjtésére a nagyvárosokban - a postai terjesztés sajátosságai miatt - 18 nap lesz, a kisebb településeken pedig 16, vagyis átlagosan naponta 3-4 szelvényt kell majd összegyűjteni ahhoz, hogy összejöjjön a szükséges mennyiség - ismertette.
Kósa Lajos szólt arról is, hogy változások lesznek a kompenzációslista-állítás szabályaiban: Budapesten korábban akkor lehetett egy kerületben kompenzációs listát állítani, ha a választókerületek egynegyedében állítottak jelöltek. Ezt a számot most felemelték 50 százalék plusz egyre. A fővárosban az állíthat fővárosi listát, aki a kerületek többségében állított kompenzációs listát.
A Fidesz ügyvezető alelnöke közölte: korábbi terveik szerint a kompenzációs listás helyekből azok is részesülhettek volna, akik az egyéni körzetben nyertek, ezt azonban elvetették, és továbbra is csak a vesztesekre leadott szavazatok kerülnek majd a kompenzációs listára.
Újra az önkormányzatok szedhetik az iparűzési adót
A második felévtől ismét az önkormányzatok szedhetik be a helyi iparűzési adót az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) helyett, miután az Országgyűlés hétfőn elfogadta a törvényt.
A képviselők 313 igen és 47 nem szavazattal fogadták el az ezt tartalmazó, a helyi iparűzési adóval kapcsolatos egyes törvények módosítását, amelyet Kósa Lajos és Zombor Gábor fideszes képviselők nyújtottak be.
Az adózás rendjét szabályozó törvény ez év elejétől módosult úgy, hogy az önkormányzatok helyett az APEH szedhette be a helyi iparűzési adót, amelyet havonta kellett továbbutalnia az önkormányzatok számláira.
Módosult a médiacsomag
Elfogadta az Országgyűlés a fideszes médiacsomag három eleméhez benyújtott, az előterjesztő által támogatott módosító indítványokat hétfőn. Az ellenzék több javaslatot is támogatott.
Nagy többséggel, 343 igen, 1 nem és 12 tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés azt a kulturális bizottsági módosító indítványt, amely szerint az alkotmány kimondja: a Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás és a szólás szabadságához, továbbá a közérdekű adatok megismeréséhez, valamint terjesztéséhez. A Fidesz, a KDNP, az MSZP, a Jobbik igennel voksolt, az LMP tartózkodott, az egy nem voksot a szocialista Tukacs István adta le.
Az Országgyűlés elfogadta a médiát és hírközlést szabályozó törvényjavaslathoz benyújtott, kétharmados és feles többséget igénylő, az előterjesztő által támogatott módosító indítványokat is. Ezek között volt, hogy az eredeti előterjesztéshez képest 12-ről 14-re emelkedik azon civil szervezetek száma, amelyek tagokat delegálhatnak a közmédiumokat felügyelő közalapítványok civil kuratóriumainak megfelelő Közszolgálati Testületbe. Egy másik módosító szerint az eredeti javaslathoz képest csökkentik a médiaszabályozó testületekben dolgozó tisztségviselők illetményét és végkielégítését - ezeket az ellenzék is megszavazta.
Elfogadták a Közszolgálati Közalapítvány felállításáról szóló határozati javaslathoz benyújtott, támogatott indítványokat is. A csomag zárószavazásra jövő héten lesz.
Folyton megújuló OVB
Az Országgyűlés hétfőn úgy döntött: minden általános választás előtt megújul az Országos Választási Bizottság (OVB).
A Ház 259 igen szavazattal, 98 nem szavazat mellett hozta meg döntését. A fideszes Horváth Zsolt indítványát egyik ellenzéki frakció sem támogatta.
A javaslat elfogadásával már az őszi önkormányzati választások előtt új tagokat választanak a jelenlegi testületbe, amelynek tagjait az áprilisi országgyűlési választások előtt választották meg négyéves mandátummal.
Az Országgyűlés arról is döntött, hogy a törvény sürgős kihirdetését kéri a köztársasági elnöktől.
Csökken a kisebbségi önkormányzati képviselők száma
Az Országgyűlés hétfőn úgy döntött: csökkenti a megválasztható települési, területi és országos kisebbségi önkormányzatok képviselőinek létszámát.
A Ház 302 igen szavazattal, 55 nem szavazattal hozta meg döntését. A javaslatot a Fidesz, a KDNP és a Jobbik képviselői támogatták, az MSZP és az LMP frakciója ellenezte.
A Hargitai János és Szászfalvi László kereszténydemokrata politikusok által kezdeményezett változtatás célja, hogy a helyi önkormányzati képviselők létszámával párhuzamosan csökkenjen a kisebbségi önkormányzati képviselők száma is.
A törvényt már az idei kisebbségi önkormányzati választáson alkalmazni kell.
Rövidülnek a választási kampányok
Az Országgyűlés hétfői döntése értelmében már az őszi önkormányzati választáson is rövidebb lesz a kampány, kampánycsend pedig csak a szavazás napján lesz 0 órától 19 óráig.
A Ház 257 igen szavazattal, 99 nem ellenében döntött a választási eljárásról szóló törvény módosításáról. Az ellenzéki frakciók nemmel szavaztak.
Az Országgyűlés arról is döntött, hogy a törvény sürgős kihirdetését kérik a köztársasági elnöktől.
A változtatások alapján a választást ezentúl legkésőbb nem 72, hanem 60 nappal a szavazás napja előtt kell kitűzni, így 12 nappal rövidülnek a választási kampányok. Változik a kampánycsend időtartama is: csak a szavazás napján 0 órától 19 óráig lesz tilos választási kampányt folytatni, míg eddig nemcsak a voksolás napján, hanem az azt megelőző napon is tiltott volt a korteskedés.
A választási eljárásról szóló törvény módosítását Kósa Lajos, Szakács Imre és Kovács Zoltán fideszes képviselők kezdeményezték.
Dorgálnák a képviselőket
A Jobbik a parlamenti bizottságokhoz hasonlóan az Országgyűlés plenáris üléseinek lebonyolítását is a képviselők egyharmadának jelenlétéhez kötné, a távolmaradó képviselőket pedig akár tiszteletdíj megvonással is büntetné.
Novák Előd, a Jobbik alelnöke hétfőn, a parlament épületében tartott sajtótájékoztatóján kifejtette: a Ház mindkét múlt heti ülésnapjának végére csupán egyetlen fideszes honatya maradt a padsorokban.
Hozzátette: egy "átlagos vitán" is csak mintegy kéttucatnyi kormánypárti politikus van jelen, holott a házszabály - szankció nélküli előírása - szerint elvileg minden képviselőnek kötelessége részt venni az Országgyűlés ülésein.
A jobbikos képviselő szerint a kormánypárti politikusok távolmaradása még elfogadhatatlanabb annak fényében, hogy a Fidesz-KDNP még egyetlen ellenzéki javaslatot sem engedett napirendre venni.
Novák Előd elképesztőnek nevezte továbbá, hogy a parlamenti többség szándékosan Balczó Zoltán jobbikos országgyűlési alelnököt osztotta be a hétfőn éjjel negyed háromig, illetve a kedden éjfél előtt fél órával véget érő ülés levezetésére.
Egy hét csúszás
Egy héttel később, várhatóan jövő héten szavaz az Országgyűlés arról a Fidesz és a KDNP által kezdeményezett törvénymódosításról, amely a gyermek iskolába járatásához köti a családi pótlék kifizetését.
Az Országgyűlés hétfőn tartotta volna a családok támogatásáról szóló, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvénynek a tankötelezettség teljesítésével összefüggő módosítása zárószavazását.
A Kósa Lajos (Fidesz) és Soltész Miklós (KDNP) által benyújtott, augusztus 30-án hatályba lépő javaslat értelmében az ősszel induló új tanévtől ha egy tanköteles korú gyermek egy tanévben ötven tanórát igazolatlanul hiányzik, akkor őt a jegyzőnek védelembe kell vennie, és el kell rendelnie, hogy függesszék fel a gyermek után járó családi pótlék teljes összegének kifizetését.
A javaslat két részre bontja a családi pótlékot: a nevelési ellátásra és az iskoláztatási támogatásra. A Fidesz hétfőn azt indítványozta, hogy a törvény zárószavazását ne tartsák meg. Ezzel kapcsolatban Pokorni Zoltán, a parlament oktatási bizottságának fideszes elnöke az MTI-nek azt mondta: egy héttel tolják későbbre a zárószavazást.
Indokként leszögezte: a törvény végrehajthatósága érdekében pontosítani kell a definíciós rendszert egy-két ponton, különösen a gyámhivataloknak szabott feladatok tekintetében. Pokorni Zoltán leszögezte: nincs érdemi változás a törvényjavaslat szövegében.
Kevesebb pénzt kapnának a pártok
A pártok támogatásának csökkentését kezdeményezi az idei évi költségvetés módosításáról hétfőn benyújtott javaslatában a fideszes Lázár János és a KDNP-s Harrach Péter. Az előterjesztés elfogadása - az MTI számításai szerint - több mint 220 millió forintot takarít meg a büdzsének.
A pártok támogatásának 15 százalékos csökkentése az Orbán Viktor miniszterelnök által bejelentett 29 pontos gazdasági akcióterv részét képezte.
A két kormánypárti képviselő önálló indítványa szerint a büdzsében a Magyar Szocialista Párt kiadási előirányzata 655,9 millió forintra, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetségé 870,1 millió forintra, a Kereszténydemokrata Néppárté 213,4 millió forintra változik. A Jobbik Magyarországért Mozgalom 222,1 millió forintot, a Lehet Más a Politika 123,6 millió forintot kap.
Az országos listán mandátumot nem szerzett pártok közül a MIÉP - Jobbik a harmadik út kiadási előirányzata 15,8 millió forintra változik, az SZDSZ kiadási előirányzata 108,8 millió forint, a Magyar Demokrata Fórumé 116,2 millió forint.
A módosítás nem érinti a pártalapítványok támogatását. Az indítvány elhagyni kezdeményezi a költségvetési törvényből azokat a passzusokat, amelynek alapján a pártok támogatására fordítható keretből az ott megnevezett pártok a 2010-ben a képviselői megbízatás megszűnésének napját magában foglaló hónap utolsó napjáig terjedően időarányosan részesülnek és a fel nem használt előirányzat új elosztására a kormány kap felhatalmazást.
Az előterjesztők kezdeményezték - a kihirdetését követő 8. napon hatályba lépő - törvény sürgős tárgyalását.
LMP-s ötlet: a politikusok maradjanak távol az Állami Számvevőszéktől
Kizárná az aktív politikusokat az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vezetéséből az LMP. A Schiffer András és Vágó Gábor által hétfőn a parlamentnek benyújtott javaslat szerint az ÁSZ elnökévé, illetve alelnökévé nem lehetne olyan személyt megválasztani, aki a választást megelőző négy évben országgyűlési képviselő, a kormány tagja, helyi önkormányzati képviselő, polgármester, főpolgármester, alpolgármester, főpolgármester-helyettes, illetve párt helyi, területi vagy országos szervének választott tisztségviselője volt.
Az indoklásban azt írják, hogy az Állami Számvevőszék elnöke és alelnöke esetében – eltérően a hasonló közjogi jogállással rendelkező alkotmánybíráktól, illetve ombudsmanoktól – jelenleg nem érvényesül olyan jelölési szabály, amely meghatározott ideig kizárná a politikai szférából érkezett jelöltek megválasztását.
A benyújtók jelzik, törvényjavaslatuk azt célozza, hogy az aktív politikusok ne ülhessenek át átmeneti idő nélkül a legfontosabb pénzügyi ellenőrző szerv vezetőinek székébe. A kizárt körbe a javaslat szerint a közhatalom gyakorlására megválasztott, magyar joghatóság alatt működő személyek, a pártok valamennyi tisztségviselője, illetve a fejezetgazdai jogköröket gyakorló miniszterek tartoznának.
