2019. január 18. - Piroska

Egy ideig még hamut lövellhet a vulkán

Egész Európa a vulkáni hamufelhő lázában ég. Az izlandi vulkánkitöréssel a levegőbe került hamu megbénította a Nyugat- és Észak-Európa reptereit. Karátson Dávid vulkanológust, az ELTE Természetföldrajzi Tanszékének vezetőjét kérdeztük.
2010. április 16. péntek 12:30 - Pénzes Dávid
Mi történik Izlandon?

A múltkori beszélgetésünkkor jeleztem, hogy a helyi lakosokra nem jelent nagy veszélyt az izlandi kitörés, ők már hozzászoktak ehhez, együtt élnek a vulkánossággal. Ez így is történt, ám most már látszik: az csak az első fázis volt. Április 13-án éjjel azonban mindenki meglepetésére jött a második.

Az első fázisban a kitörés a Katla vulkán felé eső nyeregben, alacsonyabb térszínen történt: itt lávaszökőkutak és kisebb méretű hamufelhő jelent meg. Ennél a veszélyt az ún. jökulhlaup, a latyakos sárfolyás jelentette. Ez a jelenség azóta fokozódott, hiszen nagyobb a kitörés is, mert most az Eyjafjallajökull gleccser központi kráterében nyílt egy újabb kürtő s ez bocsájtja fel 8-11 kilométer magasba a hamufelhőt. Ez terjed dél-keleti irányba és sodródik Észak- és Nyugat-Európa fölé.

Az Eyjafjallajökull korábban gleccserjéggel teljesen befedett terület volt, a kitörés nyomán ez természetesen megolvadt. Innen zúdulnak le azok a sárfolyások, amik most már komoly veszélyt jelentenek az ott élőkre, ezért a legutóbbi hírek szerint 800 embert ki is telepítettek, de a létszám még nőhet.


Mi a helyzet a hamuval?


Elmaradhat a lengyel elnök temetése is
Lengyelországban elhalaszthatják a repülőszerencsétlenségben meghalt lengyel elnök, Lech Kaczyński vasárnapra tervezett temetését, a vulkáni hamu miatt kialakult légiközlekedési káosz [1] miatt. Ezt a lengyel elnöki hivatal egyik tisztságviselője közölte pénteken, az RMF lengyel kereskedelmi rádiónak nyilatkozva. A temetés elhalasztása „nagyon komoly lehetőség, amelyet mindeféleképpen meg kell fontolni” – jelentette ki Jacek Sasin, az elnöki hivatal helyettes vezetője. Ezt azután közölte, hogy a szerdán kitört izlandi vulkán hamuja miatt majdnem a teljes lengyel légteret le kellett zárni. Egyedül az ország déli részén található Krakkó és Rzeszów repülőterei fogadnak gépeket. (Független Hírügynökség)
A hamukiszórás vagy a hamufelhő a helyiekre komoly veszélyt nem jelent, annál inkább a sugárhajtású gépekre, mert a hamu nagyjából éppen abban a magasságban terjed szét, ahol ezek közlekednek.

Mitől ilyen nagy a hamufelhő?

Éppen a jég miatt. Az izlandi vulkanológusok sem számítottak arra, hogy éppen ott nyílik egy kürtő, ahol nagy a jégborítás, vastag a gleccserjég. Mert a nagy hamufelhőnek éppen ez a kulcsa. Amikor a magma találkozik a jéggel nagyon finom, nagyon könnyű hamu képződik. Ez pedig nagy magasságokba fel tud jutni.

Miért kell aggódni emiatt?


Ahogy a hamufelhő sodródik a légkörben, jelentősen kihígul. Ám nagy területeken lehet elég tömény a koncentráció ahhoz, hogyha áthalad rajta egy sugárhajtású gép, akkor ott gondok lehetnek. A közvetlen veszély az, hogy a hajtómű leáll. Erre régebben már sor is került.

Mikor?

1982-ben volt ez első ilyen eset. Egy indonéz vulkán, a Galunggung tört ki, a levegő megtelt a hamuval. Egy Kuala Lumpurból (Malajzia) Ausztráliába tartó British Airways gép éjszaka repült bele ebbe a felhőbe, mire leállt mind a négy hajtómű. Sokat zuhantak míg sikerült újraindítani a hajtóműveket és kényszerleszállást végezni. A pilóta ügyességének köszönhető hogy nem történt tragédia.

1989-ben pedig egy KLM gép repült bele egy hamufelhőbe Alaszka környékén (a Redoubt vulkán kitörésekor): ott is leálltak a hajtóművek, zuhanni kezdtek majd alig néhány ezer méteren magasságban sikerült újraindítani hajtóműveket.

Ezek után a repülésirányítók a vulkánkitörések riasztását már figyelembe vették, sőt a pilóták képzésébe is belekerült, hogy mit kell ilyen helyzetben tenni.



Milyen veszélyt jelent a gépekre ez a vulkáni hamu?

A sugárhajtású motorok nagyon magas hőmérsékleten égetik el az üzemanyagot. A mikroszkopikustól a milliméteres nagyságrendig terjedő finom hamu (szilikátos kőzet szemcse) bekerül a hajtóműbe. Percenként akár egy kilógramm is. A hamu a forróságban újra megolvad, és bekeni a kompresszort illetve a turbinák lapátjait. A folyamatosan beáramló hamu pedig rátapad erre és tovább növeli a tömegét. Ez leállíthatja a hajtóművet.

Nyilvánvalóan a légitársaságok nemcsak a katasztrófákat, de már a meghibásodásokat is szeretnék elkerülni (a nedves hamu korrodál, és elektromos problémákat is okozhat), így inkább leállítják, vagy más útvonalra terelik a járataikat.

Lehet tudni meddig fog még hamut lövellni a vulkán?

Ezt nem lehet megjósolni, még az izlandi vulkanológusok sem mernek erre semmit mondani, de a szakmai véleményem az, hogy néhány hétnél tovább nem valószínű. Az is biztos, hogy nem egyforma intenzitással folyik a kitörés. A repülőjáratok szempontjából két dolognak van kulcsszerepe: az egyik a kitörés intenzitása, a másik a légmozgások. Ha megváltozik a légnyomás még jobban szétoszolhat a felhő, de nyilvánvalóan a szél irányának és sebességének változása is befolyásolja.



Ha a jég-magma kölcsönhatás okozta a nagy hamuprodukciót, akkor ha a jég felolvad és „elfogy”, akkor ez csökkentheti a hamu légkörbe kerülésének nagyságát…


Így van, de csak ezen a konkrét helyen. Azonban az Eyjafjallajökull egy hatalmas gleccser, és az izlandi vulkanológusok attól tartanak, hogy máshol is feltörhet a magma. Nyílhat oldalkürtő, vagy sor kerülhet hasadékkitörésre is, így újra lehet hamukitörés. Ráadásul közel van a Katla vulkán is, amely kifejezetten robbanásos vulkán, és az ő környékén is nagy jégmezők vannak.

Az utóbbi hónapokban nagyon beindult az izlandi vulkanizmus, a jövőre nézve mire számíthatunk?

Vannak módszerek, amikből előre lehet következtetni a magma nyomulására. Márciusban előre látták, hogy meg fog indulni valami. Igaz, a most keddi újabb fázist már nem tuták megjósolni. Ez meglepetés volt. A napokban éppen arra irányulnak a kutatások, hogy meddig fog tartani ez a jelenség.


Milyen hatása lesz Magyarországon?

A légiközlekedésre mindenképpen lesz hatása. A hamufelhő környékén lévő városokból Budapestre, illetve az innen oda tartó járatok törlődhetnek. Ferihegyen a fel- illetve leszállásban már nem fog gondot okozni, idáig nem juthat el annyira koncentráltan a hamu. És sajnos látni sem fogjuk. Egyedül a naplementék lehetnek színesebbek az átlagosnál.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Tudomány témában
Ha Önön múlna, melyik tudományágat támogatná, globális szinten?
Űrkutatás mindenekfelett!
A tengerek mélyének kutatása, igazán megérne pár milliárd dollár pluszt
Az emberi agy kutatását tartom fontosnak és ezt is támogatnám
A múlt, számos titkot rejt: több, jobban felszerelt régészeti csapatra és feltárásra lenne szükség
Nem foglalkoztat a tudomány
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását