„Engem idén a szeretetet oly nagyon hirdető volt főnököm, a köztársasági elnök gyakorlatilag tönkre tett. Innen szép felállni. Hamarosan közzé teszem emlékeim arról a másfél évről, amely alatt már köztársasági elnökként igyekeztem védeni őt és a szebbik arcát mutatni. Nem kért belőle. Az volt a mottója: »Neked miért baj, ha jól érezzük magunkat?«. Mondta ezt arra, hogy a féktelen pénzköltés, a felduzzasztott létszámokkal utazó delegációk, a szociális érzéketlenség állandó kritikusa voltam.”” – fűzte a köztársasági elnök karácsonyi beszédéhez Facebookon Szántó Georgina, megjegyzését a 444.hu szúrta ki.
Szántó Georgina már az Alkotmánybíróságon együtt dolgozott Sulyokkal, amikor az a testület tagja, illetve elnöke volt. Szántó közlése szerint, azelőtt Sulyok elfogadta a kritikát, ám minden megváltozott, amikor köztársasági elnök lett. „A jó szó ellenséggé vált, a tenni akarás bűn lett, a jobbító szándékú kritika üldözendővé vált", jegyezte meg.
A volt kommunikációs igazgató idén tavasszal került a hírekbe azzal, hogy a „Telex selejt” címzéssel írt indulatos Facebook-bejegyzést, amit egy poloskát ábrázoló fotóval illusztrált, utalva Orbán Viktor hírhedt poloskázós beszédére. Szántó Georgina akkor is az államfő mellett volt, amikor Sulyok Tamás közösségi oldaláról, a munkácsi rakétatámadás után kihúzták az „orosz” szót az elnöki bejegyzésből. Két héttel később Szántót elbocsátották, indoklás nélkül.
Szántó azt is írta a Facebookon, hogy tudja, hogy baja lesz a megszólalásából, mert a rendszer lejárat mindenkit, aki meg mer szólalni, „de már nem érdekel. Állok elébe bárminek.” „Sok-sok hazugság, mindenféle kitalált dolgok. Nem érdekel. Nekem ez már annyira nyomta a lelkem, hogy ha tovább viszem magammal, akkor agyonnyom.”
„Én erről az emberről tényleg jót hittem. Ezért védtem tűzön-vízen át, amikor támadták.
S leginkább azért, mert a lojalitás számomra nem eldöntendő kérdés, ha valaki/valami (például egy ügy) mellé elszegődtem. Nekem ez becsületbeli ügy” - jegyezte meg Szántó.
A 444.hu kérdésére utóbb azt írta, „nem vártam semmilyen hatást, egyszerűen nem tudtam és nem akartam tovább magamban tartani”. A féktelen pénzköltések alatt pedig „a külföldi utak delegációs létszámát és résztvevőit értettem (ami ellen folyamatosan harcoltam ottlétem alatt), továbbá az elnök házastársának különböző (úgynevezett jószolgálati) megmozdulásait számos kísérővel és felhajtással”.
„Leegyszerűsítve: azt szajkóztam, hogy visszatetsző, ha népes kísérettel odaállítanak különböző helyszínekre abban a reményben, hogy majd mindenki gazsulál nekik, és a kézfogásról fotó készül, s legalább igyekezzenek úgy tenni, mintha jót akarnának az embereknek. Szerintem nem azért vagyunk ott, hogy mindenki gazsuláljon nekünk, hanem azért, hogy jót tegyünk. Különös tekintettel arra, hogy ezért igencsak megfizetnek bennünket. Ez emberi és leginkább kutya kötelességünk. Hogy ebből mi »ment át«, arról a Sándor-palota vezetését kellene megkérdezni. A jelek szerint semmi.
Az én személyes tapasztalatom szerint kifejezetten üldözendő volt a jószándék. Mert ők nem az emberekért, ők a saját jólétükért gondoltak dolgozni.
Ez volt minden nézeteltérésünk alapja” – írta a 444-nek Szántó Georgina.
