Az Európai Unió az elmúlt években a világ egyik legszigorúbb mesterséges intelligencia (MI) szabályozási keretrendszerét építette ki. Az EU célja az etikus és biztonságos MI‑fejlesztés támogatása, ugyanakkor a túl szigorú szabályozás lassíthatja az európai cégek innovációs képességét. Az utóbbi hónapokban a Reuters NEXT konferencián több iparági vezető és politikai döntéshozó is arra figyelmeztetett: ha Európa nem talál gyorsan egyensúlyt a szabályozás és az innováció között, könnyen lemaradhat az Egyesült Államokkal és Kínával szemben.
Az európai cégek különösen érzékenyek a szabályozási terhekre. A személyes adatok védelmét és a transzparenciát garantáló rendelkezések ugyan alapvetőek, de sok vállalat szerint a túlzott adminisztráció és a hosszú jóváhagyási folyamatok késleltetik a termékek piacra kerülését. A konferencián elhangzottak szerint a versenyképesség megőrzéséhez sürgősen ki kell alakítani egy olyan szabályozási modellt, amely egyszerre biztosítja az etikus fejlesztést és a gyors innovációt.
A nemzetközi példák is egyértelműek: az Egyesült Államokban és Kínában a szabályozás sokkal rugalmasabb, ami lehetővé teszi a gyors termékfejlesztést és a globális piacra lépést. Európában ezzel szemben a szigorú előírások jelentős hátrányt jelentenek, különösen a startupok és közepes méretű vállalatok számára.
A szakértők szerint a megoldás a szabályozás moduláris megközelítése lehet: a kockázatos alkalmazások szigorú felügyeletet kapnának, míg a kevésbé kritikus rendszerek fejlesztése gyorsított eljárásokkal történhetne. Ezzel párhuzamosan az EU és a tagállamoknak támogatniuk kell a kutatás-fejlesztést és a transzparens innovációt ösztönző programokat.
Ha Európa nem tud gyorsan reagálni, fennáll a veszély, hogy lemarad a digitális versenyben, és a globális MI‑piacon nem a kontinens cégei, hanem külföldi szereplők lesznek a dominánsak. A szabályozás tehát nem csupán jogi kérdés, hanem stratégiai prioritás is a jövő ipari és gazdasági pozíciója szempontjából.
