ICOMOS a zsidónegyedről
				A régi pesti zsidónegyedben történt bontásokat sajnálatosnak tartja, az ezek nyomán történt építkezésekről pedig úgy véli: azok színvonala csökkentette az örökség értékét, ezért gyors cselekvésre ösztönzi az illetékes szervezeteket Michel Polge, aki az IC
									
						
			2008. március 5. szerda 18:09 - Hírextra
			
			
			
			
			
			
		 
		
				Michel Polge a főváros meghívására 2007. novemberében járt Budapesten, hogy értékelje a régi pesti zsidónegyed örökségi értékeinek megőrzését, állapotának alakulását, a bontási-építési munkákkal kapcsolatos panaszok megalapozottságát.
    A budapesti világörökségi terület védőzónájába tartozó negyeddel kapcsolatban az építész jelentésében leszögezte: az épületekben eszközölt nagy beruházások nyomán történt változások elfogadhatatlanok Világörökségi Listára felvett helyszín esetében.
    Az írás szerint a bontásokhoz-építkezésekhez kapcsolódó problémák szabályozási, kulturális, szociális és örökségvédelmi természetűek, de mindenekelőtt gazdasági jellegűek.
    A szakértő szerint a befektetőket a pénzügyi és adózási rendelkezés hiánya ösztönzi arra, hogy kizárólag a gazdasági haszon érdekében, a szabályok által megengedett beépítési jog maximális kihasználásával éljenek.
    A szakértő példaként említi, hogy Franciaországban olyan szigorú városrendezési és kedvező adózási szabályok vannak érvényben, melyek a befektetőt az épületek rehabilitációjára ösztönzik.
    "A befejezett bontásokat már csak sajnálni lehet" - tartalmazza a jelentés, amely különösen nehezményezi a budapesti gettófal utolsó maradványának elbontását, és javaslatként fogalmazza meg, hogy a még meg nem kezdett, de engedélyezett bontásokat a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) "a lehető legrövidebb időn belül" vizsgálja felül.
    A bontási engedéllyel még nem rendelkező projektek kapcsán pedig moratórium elrendelését tartja szükségesnek az új városrendezési terv megszületéséig.
    Ez utóbbi február elseje óta a VII. kerületi közgyűlés döntésének nyomán életbe is lépett és a KÖH által készítendő rehabilitációs terv megszületéséig, de legkésőbb május 31-ig érvényben is marad.
    Mezős Tamás, a KÖH elnöke a javaslat kapcsán elmondta: alátámasztja azokat a törekvéseket, amelyeket a KÖH a kerülettel és a fővárossal kezdeményezett. "Jelenleg is dolgozunk azon, hogy azok a hibák és károk, amelyek kétségtelenül keletkeztek ezen a területen, valamilyen szinten orvosolhatóak legyenek" - hangoztatta az elnök a készülő rendezési tervre utalva.
    Mezős Tamás a historikus Budapest megmentése érdekében a szakértő javaslatainak segítségével korrekt, szakmailag magas színvonalú, kultúrtörténetileg és építészetileg méltó lépéseket ígért.
    Ikvay-Szabó Imre főpolgármester-helyettes maximális egyetértését és támogatását hangoztatta a szakértői javaslat minden pontjával kapcsolatban, illetve az ott élők és a civil szervezetek bevonását ígérte.
    Megjegyezte ugyanakkor, hogy a magyar városrendezési eszköztár jelen állapotában nem alkalmas a célok elérésére, de ezen a téren is lépéseket sürgetett, és kijelentette, hogy a "nehéz költségvetési helyzet ellenére mindent meg fog tenni" az anyagi segítség érdekében.
    Hunvald György, VII. kerületi polgármester úgy vélte, hogy Michel Polge jelentése újat nem tartalmaz, javaslatai megegyeznek a városmegújulást és örökségmegőrzést célul kitűző, jelenleg készülő rendezési terv alapgondolatával.
    Kiemelte ugyanakkor, hogy a legsürgősebb lépést, a befektetőket rehabilitációra ösztönző gazdasági szabályokat a parlamentnek kell megalkotnia.
    Azokra az újságírói kérdésekre, amelyek azt firtatták: hogyan hat a javaslat a negyedben jelenleg zajló építési-bontási folyamatokra, több kitérő válasz után Fejérdy Tamás, a KÖH elnökhelyettese azt mondta: bár a moratóriumot visszamenőleg, a már kiadott engedélyeknél nem lehet érvényesíteni, a szabályozás valószínűleg kivédi majd ezt a jogilag amúgy bonyolult dolgot, amire mindenképpen megoldást szeretnének találni.
							
Forrás: MTI