Kiszámíthatatlan mikor jön, de egyszer úgyis elkapjuk
Már évek óta hajtogatja a WHO, hogy a létező 146 madárinfluenza vírusból egyszer valamelyik úgy mutálódik majd, hogy világméretű influenzajárvány tör ki, ám szerencsére erre eddig még nem került sor. A virológus szerint az időpont nem is kiszámítható, a l
2007. augusztus 28. kedd 18:26 - Hírextra
Világszerte gyorsabban alakulnak ki és terjednek el fertőző betegségek, mint korábban valaha - figyelmeztet éves jelentésében az Egészségügyi Világszervezet (WHO). A szervezet szerint évi 2,1 milliárd légiutassal nagy az esélye annak, hogy az AIDS-hez, a SARS-hoz és az ebolához hasonló, emberek millióinak halálát okozható új betegség bukkan fel a következő években.
A jelentés emlékeztet, hogy manapság, amikor évente kétmilliárd utas utazik repülőgéppel, csak órák kérdése, hogy a világ egyik pontján kirobbant járvány azonnali veszélyként jelentkezzen valahol máshol is. Berencsi György az Országos Epidemiológiai Központ virológusa emlékeztetett, hogy az Ausztrália és az Amerika közti távolságot 24 óra alatt biztosan meg tudja tenni egy vírus.

A madárinfluenza vírus kapcsán az elmúlt években óriási a pánik, de mint azt a virológus elmondta: a madárinfluenza emberről emberre terjedő válfaja soha nem fog kialakulni, mert ha lenne benne lehetőség, akkor már megtörtént volna, hiszen az első járvány még1989-ben volt. Ennek magyarázata lottószelvényre lefordítva az, hogy képzeljünk el egy olyan szelvényt, melyben 3000 rubrika van, és öt helyett 20-at kell eltalálni. Soha senkinek nem lesz 20-as találata. E vírus génjeinek ennyi mutáción keresztül kellene átmenniük ahhoz, hogy emberek közt járványt kialakító faja alakuljon ki. Ellenben a 146-féle madárinfluenza vírus valamelyike egyszer biztosan influenzajárványt fog elindítani. Utoljára 39 éve volt influenzajárvány. A világméretű járványok közt a Hong Kong-i járvány óta telt el a legtöbb idő (1890-ben, 1918-ban, 1957-ben és 1968-ban voltak influenzajárványok), de ez nem jelent törvényszerűséget, két világjárvány közt eltelhet akár száz év is. Berencsi György elmondta: azért sem lehet elképzelésük a virológusoknak egy új járvány kialakulásáról, mert kell egy olyan vírus, mely megtanul a madárról emberre terjedni és utána meg kell tanulnia emberről emberre terjedni. Ez pedig teljesen kiszámíthatatlan, noha minden ország vizsgálja a kialakulás lehetőségét.

A vírusok terjedése kapcsán a legnagyobb problémaként a 2,1 milliárd levegőben utazó embert nevezik meg. Berencsi György azonban emlékeztetett: a SARS- járvány kitörésekor több száz repülőn ültek SARS-szal fertőzött betegek, és azt állapították meg, hogy a vírus olyan gyorsan elpusztul, hogy csak egy-egy sorban fertőződtek meg emberek. Ez a vírus érzékenységének köszönhető és olyan sok vírus kell ahhoz, hogy megfertőződjön valaki, hogy a légi kísérők közül senki nem betegedett meg. Ellenben, ha influenza járvány lett volna a gépen, azt mindenki megkapta volna, mivel annyira gyorsan terjed. Az pedig teljesen valószínűtlen, hogy a kontinenseket el lehetne szigetelni, egymástól. A virológus egy európai gyakorlatra hívta fel a figyelmet, melyben csapatokat bíztak meg, hogy játszanak el egy influenza világjárványt, melyben különböző országok egészségügyi minisztériumai és kormányai vettek részt, és amikor arra került a sor, hogy határzárat vezessenek be, mindenki elutasította.
Berencsi György inkább a megelőzésre fektetné a hangsúlyt, és a WHO vezetőjével egyetértve (Margaret Chan, a WHO főigazgatója leszögezte, hogy tekintettel az egész bolygó sebezhetőségére, csak a világméretű szolidaritás révén lehet javítani – A szerk.) megoldásként ő is a szolidaritást említette. Vagyis mi is tehetünk egy-egy influenzajárvány kialakulása ellen, ha például nem a járvány időszakában rendezünk farsangi bált. Ezt támasztja alá az az amerikai kutatás is, melynek során számítógépbe táplálták a spanyol nátha és a Hong Kong-i világjárvány adatait és bebizonyították, hogy ahol az iskolákat bezárták, tilalmat rendeletek el rendezvényekre, és minden olyan eseményre, mely nagy tömegeket vonz, ott felére csökkent a megbetegedések száma, mint ott, ahol nem csináltak semmit. Mert utóbbi esetben az egészségügynek nincs ideje megtermelni a vakcinát.
Arra a kérdésünkre, hogy mely vírus elterjedésétől lehet leginkább tartani, úgy válaszolt, hogy tudna olyan vírust, melyről nem szeretné, ha elterjedne a világon, ám az „magától” sosem fog elterjedni, ehhez „az amerikai pánikkeltő emberek kellenek”, fogalmazott.

A Marburg és az Ebola vírus kapcsán megtudtuk, hogy több próbálkozás is volt gátlószerek és védőoltás kifejlesztésére, de nem tudják kipróbálni, mert Európába nem jut el a vírus. 2006-ban Afrikában volt egy járvány, ahol 255 ember meghalt, mivel nem volt pénz semmilyen gyógyszerre. E két vírus kapcsán merült fel az is, hogy a terroristák látószögébe került, mint lehetséges fegyver, ám Berencsi szerint itt sem érdemes pánikot kelteni, mert ezek emberhez való eljuttatása nem egyszerű: természetes körülmények között ugyanis csak akkor fertőz, ha az ember megissza a fertőzött vért, vagy nyers majomhúst eszik.
Az AIDS esete azért bonyolultabb, mert ugyanúgy hozza létre a mutációkat egy emberben, ahogy az influenza az egész bolygónkon. Az influenza vírus ellen lehet immunválaszt produkálni, az AIDS vírus olyan gyorsan mutálódik, hogy a szervezet képtelen rá válaszolni. Az Ebola és a Marburg nem olyan változékonyak, csak gátolják az immunrendszer működését, emiatt mire kész lenne a szervezet az immunválasszal, már meghal a beteg. A virológus elmondta, hogy már létezik olyan kísérleti vakcina, mely akkor is hatékony, ha már megfertőződött valaki, és akkor is meg tudják állítani a betegséget, azaz gyógyítható lesz a beteg.