MSZP: A Fidesz és elnöke úgy váltogatja elveit, mint más a fehérneműjét

Melyik az igazi Fidesz? Az, amelyik 1990-ben még elutasította a koronás címert, vagy az, amelyik 1999-ben úgy döntött, hogy a koronának a Parlamentben a helye? - kérdezte a szóvivő.

Melyik az igazi Orbán Viktor? Az, aki 1990-ben kétszer szavazott úgy, hogy a köztársaság címere ne a koronás címer legyen, vagy az, aki kormányon, politikai céljainak megfelelően "a korona jegyében" kezdett el politizálni - sorolta kérdéseit Nyakó István.

Melyik a hiteles politika: amelyik már 1990-ben is a Kossuth-címert ajánlotta elfogadásra, amelyik 1999-ben rosszallását fejezte ki, hogy a Szent Koronát a múzeumból a parlamentbe vitték, és amelyik 2007-ben, vállalva elmúlt másfél évtizedes politikáját, következetes maradt elveihez - tette fel a kérdést az MSZP szóvivője.

Nyakó István elmondta: a választóknak tudniuk kell, hogy a Fidesz és Orbán Viktor úgy váltogatja elveit, bízva a nagyobb népszerűségben, mint más a fehérneműjét.

Gyurcsány Ferenc kormányfő kedden a német kancellár budapesti látogatása során - a Hír TV felvétele szerint - azt mondta Angela Merkelnek a koronáról az Országház kupolatermében: "Az az igazság, hogy én mélyen ellenzem, hogy itt van. Szerintem ez a parlament a köztársaság parlamentje, és nincs ok a királyság jelvényét idehozni. A jobboldali kormány úgy döntött, hogy ezt idehozza - Orbán miniszterelnök úr. Mi meg nem akartuk elvinni, mert az nem szép, hogy hozzuk, meg visszük. Akkor maradjon itt".

Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt alelnöke szerdán arról beszélt: lehet arról vitatkozni, hogy az Országházban, vagy a budai Várban lenne a legjobb helyen a Szent Korona, de nem lehet csak királyi jelképként tekinteni az ereklyére.

1990. július 3-án az Országgyűlés döntött az új címer ügyében. A kormány javaslatára a képviselők 67 százaléka úgy határozott, hogy Magyarország nemzeti jelképe a Szent Koronával díszített címer legyen.

Egy másik választási lehetőség a korona nélküli, úgynevezett Kossuth-címer lett volna, amelyet először a Rákóczi-szabadságharc, majd az 1848-49-es szabadságharc idején használtak. Az 1956-os forradalom és szabadságharc idején újra a szabad magyar állam szimbóluma lett.