Megálljt parancsol a Fidesz az áram piaci liberalizációjának

Szerinte a gazdasági tárca legpesszimistább forgatókönyve 30 százalékos dráguláshoz vezethet. Emlékeztetett arra, hogy Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter korábban azt mondta: az árampiac felszabadítása az árak csökkenéséhez vezet.

Cser-Palkovics szerint az államnak lenne eszköze megakadályozni az áremelkedést, ha nem erőltetné a liberalizációt. A Független Hírügynökség kérdésére konkrét lehetőségként azt mondta, hogy olyan gazdasági környezetet kell teremteni, amely nem vezet a villamos áram drágulásához.

A liberalizáció oka az, hogy az Európai Unió nyomására a kormány el akarja érni a Magyar Villamos Művek és az áramszolgáltatók közti 10-15 évre szóló hosszútávú szállítási szerződések felbontását, mert azok gátolják más szolgáltatók, akár külföldiek piacra lépését. A garantált szerződések viszont eddig kétség kívül némileg tompították az árak emelkedését. Nem igaz viszont, hogy a megállapodások megszüntetése növelné a fogyasztói árat - szögezte le a miniszter július elején, később, más alkalommal azonban 10 százalék körüli drágulást elképzelhetőnek tartott.

A kérdés az, hogy a törvény alapján az egymás piacára belépő szolgáltatók a fogyasztók hány százalékát tudják átcsábítani a jelenlegi áramszállítótól. Minél többet, annál nagyobb lehet a verseny, ami viszont az árakat lefelé fogja szorítani. Szakemberek közt vita van arról, hogy a két hatás egyenlege végül mi lesz.

A kormány azt várja, hogy a villamosenergia szolgáltatók élnek a nyáron elfogadott törvény lehetőségével, és januártól megkeresik a saját területükön kívül élő fogyasztókat, akiknek olcsóbban fogják adni a villamos áramot a jelenleginél - mondta Kóka János két hónapja. Ő arra számít, hogy a fogyasztók legalább 7-8 %-a mástól fogja vásárolni az áramot, mint jelenleg - tette hozzá.

Aki nem akar szolgáltatót váltani, annak semmi dolga sem lesz jövőre. Az ellátás biztonsága érdekében a hat nagy áramszolgáltatónak jelenlegi saját területén megmarad a fogyasztókkal szembeni szerződési kötelezettsége, de szabadon dönthetnek úgy, hogy megkeresik a konkurrensek mostani végfogyasztóit. Nincs korlátja annak, hogy hány szolgáltató keresheti meg a fogyasztókat januártól, és akár külföldi társaságok is versenybe szállhatnak.

Ha Magyarország fenntartaná a privilegizált áramszolgáltatói szerződéseket, előbb-utóbb szembenézhetne azzal, hogy az Európai Bizottság akár úgynevezett kötelességszegési eljárást kezdeményez ellene az Európai Bíróságon, amelynek következménye nagy összegű büntetés lehet.