A száz évvel ezelőtt született, a stresszkutatás atyjaként tisztelt Selye János úgy határozta meg a stresszt, mint olyan helyzetet, ami cselekvést, megküzdést igényel, és ami ezért mind az élettani, mind a lelki fejlődés alapja. Ugyanakkor ha valaki nem tud megküzdeni az előtte álló feladatokkal és kihívásokkal, akkor a kontrollvesztés állapotába kerül, ami, ha tartósan fennáll, először szorongáshoz, majd krónikus stresszhez, kimerüléshez vezet.

Tartós stresszt leggyakrabban a munkahelyi bizonytalanság, az értékvesztés, a társadalmi elvárások, illetve a nem kielégítő társas kapcsolatok okoznak, és a magatartáskutatók szerint azok vannak a leginkább kitéve neki, akik nem rendelkeznek megfelelő megbirkózási képességekkel.

A krónikus stressz számtalan betegséghez vezethet, közte keringési betegségekhez és depresszióhoz, ami önmagában is számottevően megnöveli a keringési betegségek, a rák, a függőségek és az öngyilkosság kockázatát - ez utóbbi előfordulása Magyarországon az európai átlag 2 és félszerese.

Felmérések szerint a magyar lakosság 15 százaléka szenved hangulati zavaroktól vagy szorongástól, és míg a súlyos depresszió 1988-ban a férfiaknak és a nőknek egyaránt csak 3-3 százalékát érintette, addig 2002-ben már átlagosan 6 és 9 százalék volt ez az arány.

A fő halálolok között 51 százalékkal a keringési betegségek vezetnek, utánuk a rák következik 24 százalékkal.
65 éves koruk előtt a férfiak 40, a nőknek pedig 20 százaléka hal meg.

Mind a depresszió, mind az idő előtti halálozás vonatkozásában a legveszélyeztetettebbek a rokkantnyugdíjasok, a nyugdíjasok, a betanított és segédmunkások, különösen azok, akik az észak-keleti megyékben - Nógrád, Borsod és Szabolcs - élnek.

Csütörtökön délután Sólyom László köztársasági elnök ünnepi beszédével kezdődik a Stressz Világkongresszus, melyet Selye János születése 100. évfordulójának alkalmából rendez a Magyar valamint a Nemzetközi Sejt Stressz Társaság, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Selye János Magatartástudományi Társaság. A vasárnapig tartó konferencián a több, mint 90 országból érkező résztvevők a többi között a stressz legfőbb okaival, az erre adott reakcókkal, az egyéni stressz érzékenységgel, illetve stresszoldó technikákkal foglalkoznak.