A Szabadságharc és az utána következő évek azonban nem kedveztek az alapításnak. 1859-ben azonban ismét terítékre került az alapítás kérdése. Az alapítás eszméjének négy úttörője Kubinyi Ágoston, a Nemzeti Múzeum igazgatója, Gerenday József, a Füvészkert igazgatója, Szabó József egyetemi tanár (ő mintegy három évtizeden át egyengette a kert ügyes-bajos dolgait), illetve Xántus János volt. Az ő kitartásuknak köszönhető, hogy a pénzügyi nehézségek, az 1860-as évek néhány aszályos esztendeje, illetve a császári hivatalnokok érdektelensége ellenére 1866-ra megnyílhatott az ország első állatkertje.

Eredetileg március 15-én (a Habsburg-dinasztia elleni forradalom évfordulóján) akarták megnyitni az Állatkertet, de ez akkor - politikai okok miatt - nem tűnt tanácsosnak. Emellett a munkálatok határideje is csúszott, így a megnyitást előbb júniusra, majd júliusra, végül pedig augusztus 9-ére halasztották. Ez a nap 1866-ban csütörtökre esett. A megnyitó ünnepélyre a kormány és Pest városának vezetői, valamint az Állatkert támogatói egyaránt meghívást kaptak, és természetesen a nagyközönség is türelmetlenül várta, hogy birtokba vegye a Liget új látványosságát. A medvebarlang előtt a frissen kinevezett igazgató, Xántus János köszöntötte a vendégsereget, ezután pedig az érdeklődőket körbekalauzolták a kert sétaútjain.

Az első esztendők tapasztalatai azt mutatták, hogy az Állatkert, illetve az azt üzemeltető "Állatkerti Részvénytársulat" nem képes pusztán a saját bevételekből fenntartani önmagát. Emiatt különböző takarékossági intézkedések léptek életbe, az állatok bemutatása mellett különféle mutatványosokat (kötéltáncosok, tűznyelők stb.) kezdtek foglalkoztatni, illetve az Rt. átalakult "Állat- és Növényhonosító Társasággá", ami nagyjából a mai Közhasznú Társaságnak megfelelő társasági forma.

Ifj. Andrássy Gyulától származott az az ötlet, hogy a csődbe jutott Állatkert üzemeltetését vegye át a Főváros. Így történt, hogy amikor a társaság vagyonát elárverezték, Budapest Székesfőváros 51 627 koronás kikiáltási áron megvásárolta a meglévő állatokat és épületeket. A Főváros tulajdonába került Állatkert jól beleillett a nagy városfejlesztő főpolgármester, Bárczy István terveibe, így a városatyák elhatározták, hogy a régi kert területén egy a városhoz méltó új állatkertet alakítanak ki. Az újjáépítésre 1909 és 1912 között került sor (erre az időszakra be is zárták a kertet), több mint 4 millió aranykoronás költségen, Lendl Adolf szakvezetésével.

A kert régebbi épületeit szinte teljes egészében lebontották, és Neuschloss Kornél, Kós Károly, Zrumeczky Dezső, Végh Gyula és mások tervei alapján teljesen új épületeket emeltek. Ekkor épült például az elefántos Főkapu, az Elefántház, a Kis- és a Nagyszikla, a Madárház, a Fácános, a Majomház, a Pálmaház és még sok más épület. A teljesen megújult Állatkert, amely a maga korában az egyik legkorszerűbb volt Európában, 1912. május 20-án nyitotta meg ismét kapuit.(hirado.hu)