A lakáshitelek szempontjából csúcsnak számított a 2003-as év, aki tudott, még akkor vett fel kedvezményes, forintalapú állami támogatású hitelt. A DEM Gazdaságkutató Iroda adatai szerint abban az évben összesen 703 milliárd forintnyi lakáshitelt vettek fel, ebből mindössze 36 milliárdnyit tettek ki a piacon található lakáskölcsönök, a többi támogatott hitel volt.

2004-ben aztán már kevesebb állami támogatású hitelt lehett felvenni lakásvásárláshoz. Akkor 457 milliárd forint értékben vettek fel lakáshitelt, és ebből 164 milliárdot tettek ki a piaci, tehát a nem támogatott kölcsönök.

Az államilag támogatott hitelek után a devizaalapú hitel lett a sláger, ezért a 2004-es visszaesés után újra egyre több lakáskölcsönt vettek fel az emberek. 2007 viszont újra a visszaesés éve, aminek több oka van.

Elsősorban a megszorítások miatt vállalják kevesebben a lakáshitelt, másrészt egyre kevesebben vannak azok, akik képesek előteremteni a lakásvásárláshoz szükséges önerőt - mondta Varga Dénes, a DEM Gazdaságkutató Iroda ügyvezető igazgatója. Itt nagyrészt olyan családokról van szó, ahol az egy főre eső jövedelem nem éri el a hatvanezer forintot.

2006-ban még 120 ezren kértek és kaptak lakáskölcsönt, aminek a teljes összege elérte az 598 milliárd forintot. Idén viszont várhatóan már csak 100 ezren kérnek hitelt, ez összeségében körülbelül 530 milliárd forintnyi kölcsönt jelent.