A Márciusi Chartát Budapesten több mint száz ismert közéleti személyiség alapította. A mozgalmat Csoóri Sándor író márciusban írt levele hívta életre. A charta célja a magyar társadalom, nemzeti közösség és szellemi élet újjáélesztése.

Csoóri Sándor elmondta a Független Hírügynökségnek: elidegenedtek egymástól az emberek, 1990-óta sokan elhitték, hogy nincs az irodalomnak szerepe. Márpedig ő ebbe nem tud beletörődni - mondta.
Hozzátette: az embereknek látni kell, hogy társadalom nélkül nem lehet eredményeket elérni, erre csak a politika képes. Ők a politikusokkal ellentétben, nem agresszívek, hanem szellemesek és okosak akarnak lenni - mondta.

Fejér megyében elsőként akartak a chartához csatlakozni, ezért rendezték meg itt a szombati előadássorozatot. A rendezvényre nemcsak a szellemi élet képviselői, hanem a mezőgazdaság szereplői is meghívottak. Az egészségügyről többek között Cser Ágnes, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár egykori főigazgatója, Mikola István volt egészségügyi miniszter, a földkérdésről Ángyán József egyetemi tanár, a gödöllői Szent István Egyetem Környezet- és Tájgazdálkodási Intézetének igazgatója és Für Lajos, az Antall-kormány honvédelmi minisztere beszél.

A rendezvényen jelentik be, hogy az Alkotmánybírósághoz fordult a Charta, mert szeretné, ha véget érne az egészségügy átszervezése és a magyar föld további privatizációja.