Avatatlan szem részére kicsinek tűnik az elmozdulás mértéke, ám a fejlett kötvénypiacokon ritka az ilyen nagyságrendű mozgás. A kötvény-hozamok és a kötvény-árfolyamok közötti fordított kapcsolat jelen esetben a következőképpen nyilvánult meg: a 30 éves papír kamatérzékenysége (módosított átlagideje) kb 15 év. Ez azt jelenti, hogy ha a hozam rövid idő alatt 1%-ponttal emelkedik, akkor az árfolyam kb. 15%-al csökken. A jelenlegi szituációban mintegy 50 bp-os, azaz 0,5%-pontos hozamemelkedés történt napok alatt. Ez elméletileg 15*0,5= 7,5 %-os, gyakorlatilag – egyéb ártényezők következtében – kb. 7%-os árfolyamesés következett be. Egy biztonságosnak hitt befektetési formánál ekkora árfolyamesés meglehetősen rémisztő, még akkor is, ha ezt csak akkor realizálja a kötvénytulajdonos, ha lejárat előtt eladja a papírt.
Kattints a képre!
Ha egy rövid időre feltesszük, hogy Kína 1000 milliárd dollárnyi valutatartalékát mind 30 éves amerikai állampapírban tartja, akkor ezen a mozgáson 70 milliárdot veszítettek. Ha esetleg az értékvesztés megakadályozása végett európai kötvényekbe menekülnének, akkor ezzel a jelenleginél is nagyobb dollár-elértéktelenedést indítanának be. Euróban számolva 2001 óta mintegy 50! százalékkal esett a dollárbefektetések értéke csak a devizaárfolyam változás miatt.
Kína szempontjából csapdahelyzetet lehet felvázolni: Ha nem akarja realizálni az árfolyamveszteséget, akkor nem adhatja el az amerikai állampapír állományát, és érdemes megvárnia a papírok kifutását. Ha a dollár gyengülése elhúzódik évekig, akkor a jüan együtt gyengül egyéb devizákkal szemben, azaz a kínai vagyon értékvesztést szenved el. Ezt kivédendő Kína erősíthetné a jüant, ám ez rontaná export-versenyképességét. Ha ki akar szállni amerikai állampapír portfoliójából, azzal „hazavágja” a dollárt, és ezzel együtt a jüant más devizákkal szemben, és egyébként is óriási árfolyamveszteséget szenvednének el a kötvényeken.
Tehát a Kínai vagyon elértéktelenedése mintha determinálva lenne, persze a gazdasági növekedés szinten tarthatja, vagy akár növelheti is azt. Az biztos, hogy ha Amerika nem akar egy újabb riválist a globális piacszerzések és felvásárlások területén, akkor a dollár gyengítésével Kína mozgásterét nagymértékben korlátozhatja. Ebből következően hosszú távon további gyengülésre lehet számítani. Egyelőre a gyengülés mértéke „jól” kiszámítható, kb. évente két nagyobb hullámban gyengül (gyengítik) a dollárt, aztán jön egy korrekció. Jelenleg a korrekció időszakát éljük, de valószínű, hogy év végéig 1,40-környékét fogja tesztelni az euró. A dollár gyengülésére játszani devizapiacon kb. 20-szoros tőkeáttétellel lehet, azaz 1%-os euró erősödés az alapletétre vetítve 20%-os profitot eredményez. Ha 1,34-ből elmegyünk 1,40-ig, az több mint 4%-os euró erősödés, tehát 80%-os nagyságrend realizálható.
