Nicolas Sarkozi francia elnök javaslatában egyebek között arról van szó, hogy bizonyos kérdésekben a döntést egy kis országcsoport is megakadályozhatná.

Egy lengyel diplomata az EU-csúcson azt mondta újságíróknak a francia javaslatról, hogy az "csak jelszó". A francia elképzelésnek csak akkor lenne értelme, ha "hozzáigazítanák a paramétereket".

A lengyel diplomata lehetséges megoldásként említette, hogy az új szabályokat csak később vezetnék be, nem pedig 2009-ben, ahogy az asztalon fekvő javaslat szerint az új alapszerződésnek életbe kellene lépnie. Csütörtökön más források is javasolták, hogy az új alapszerződés csak 2020-ban lépjen életbe.

Lengyelország támadja azt a kettős többségi döntéshozási rendszert, amely az  új alapszerződés-tervezetben szerepel (ugyanez a szavazási rend van az alkotmányos alapszerződésben is, amelyet 2004-ben minden tagállam kormánya aláírt).

A kettős többség szerint egy döntés elfogadásához az kell, hogy megszavazza a tagállamok 55 százaléka (ez most 15 ország), de a 15 tagállam összlakosságának meg kell haladnia az EU összes lakosságának 65 százalékát.


Lengyelországnak nem sietős a megállapodás - mondta az illető lengyel diplomata. Hozzátéve, hogy a csúcs találkozó esetleg kompromisszum nélkül is véget érhet. "Akkor majd félév múlva újra tárgyaluink" - mondta a lengyel diplomata.


Lengyelországnak nem sietős a megállapodás - mondta az illető lengyel diplomata. Hopzzátéve, hogy a csúcs talákozó esetleg kompromisszum nélkül is végetérhet. "Akkor majd félév múlva újra tárgyluink" - mondta a lengyel diplomata.