A magyarok több mint kétharmada, 68 százalék tömegközlekedési eszközöket vesz igénybe a munkába járáshoz, és csak a megkérdezettek 32 százaléka nyilatkozott úgy, hogy ritkán vagy sohasem választja az autó helyett ezt a megoldást. Ezzel az eredménnyel Magyarország az élbolyba tartozik, mert a 28 vizsgált ország között a 10. helyet szerezte meg - derült ki a Kelly Services nemzetközi munkaerő-közvetítő és kölcsönző cég által készített felmérésből, amelyben világszerte 70.000 dolgozó véleményét kérték ki.

A megkérdezett magyar munkavállalók 23-23 százaléka szerint nagyobb járatsűrűséggel és alacsonyabb tarifákkal fokozni lehetne a tömegközlekedési eszközök használatát. A motivációk között a kényelmes utazás is szerepelt, ám ezt csak a megkérdezettek 20 százaléka tartozza elég ösztönzőnek a döntésben. A biztonság kérdését viszonylag kevesen említették a felmérés során.

Az alacsonyabb tarifák a 24 év alattiak körében bizonyultak fontosabbnak a választásban, míg az idősebb munkavállalóknál a járatok sűrűsége bír nagyobb jelentőséggel. A felmérésben szereplő 28 ország közül Magyarországon gondolják a legtöbben úgy, hogy a hazai tömegközlekedési rendszer elérhetősége megfelelő: a magyar válaszadók 91 százaléka mondta, hogy rendelkezésére áll a lakóhelyén a munkába járáshoz megfelelő tömegközlekedési eszköz.

Világviszonylatban az ázsiai kontinensen használják a legtöbben a tömegközlekedési eszközöket. Az első Indonézia végzett 93 százalékkal, a második Hong Kong (88%), a harmadik pedig Szingapúr lett (86%). A legkevesebben Törökországban járnak dolgozni tömegközlekedéssel, a megkérdezetteknek csupán 29 százaléka választja ezt a megoldást. A második legrosszabb teljesítményt az Egyesült Államok (34%) érte el, amelyet Puerto Rico (36%) követ a sorban.

A nemzetközi felmérés rávilágított arra is, hogy a gépkocsi-használat számos problémát vet fel. Ezek között vannak a zsúfolt utak vagy a környezetvédelmi kérdések, például a zaj, a levegőszennyezés és az üvegházhatás. A legtöbb városban a gépkocsik jelentik a levegőben jelenlévő szennyező anyagok első számú forrását. Emellett akadályozzák a gyalogosforgalmat a belvárosban, és hozzájárulnak az üzleti negyedek közlekedési dugóinak kialakulásához - derült ki a nemzetközi kutatásból.