Madách Imrének többször is levágták a karját, de mindig sikerült pótolni
Az elmúlt tíz évben legalább 50 köztéri szobrot loptak el Budapesten, csak áprilisban négy ilyen alkotás tűnt el a fővárosban. A tolvajok módszerei nem változtak, és az ellopott szobrok nagy része sosem kerül elő. Szigorítani kellene a hulladékgazdálkodás
2007. május 8. kedd 20:50 - Hírextra
Tíz nap alatt négy szobrot loptak el a fővárosban: április 27-ére virradó éjjel a Ghandit, Dharmát és Assisi Szent Ferencet ábrázoló szobrok tűntek el a "Filozófiai kert" nevű szoborcsoportból a Gellért-hegyről, két méternél is nagyobb műalkotásokról van szó, legalább 30 millió forint a kár. Antall József bronszobrát a XV. kerületi Pestújhelyi térről vitték el, szombat reggel vették észre, hogy eltűnt. A színesfém-kereskedők legfeljebb 10 ezer forintot adnak érte, eszmei értéke azonban jóval nagyobb a szakértők szerint.
Budapesten több mint 1100 köztéri szobor van, pontosabban ennyi alkotás kapott sorszámot a nyilvántartásban. Ebből a szempontból a Hősök téri szoborcsoport például egynek számít.
Az ellopott szobrokról nincsen pontos statisztika. Az alkotások csak akkor pótolhatóak, ha megvan még az eredeti öntőmintájuk. Ha nincs, nem lehet visszaállítani azokat. Ez történt egyebek mellett az első magyar orvosnő, Hugonnai Vilma XXII. kerületi szobrával is, amelyet kétszer vittek el: az első lopás után még vissza tudták állítani, a következőnél már nem. Ugyanerre a sorsa jutott Széchenyi mellszobra, amely néhány éve a Széchenyi-hegyről tűnt el, annak sem találták meg az öntőformáját illetve magát a szobrot sem.
A fémtolvajok sokszor megcsonkítják a szobrokat. Madách Imre margitszigeti ülőszobráról többször is levágták az egyik kart, de eddig még mindig sikerült pótolni.
A tolvajok módszerei kifejezik értelmi képességeiket - mondta a Független Hírügynökségnek Zsigmond Attila, a Fővárosi Önkormányzat non-profit intézményeként működő Budapest Galéria igazgatója. Példaként említette, hogy a Városligetben ledöntötték az egyik sellőfigurát Kerényi Jenő díszkútjáról, de elvinni már nem tudták, mert nem számítottak rá, hogy túl nehéz lesz.
Zsigmond Attila szerint a hulladékgazdálkodási törvény nem kellően szigorú ilyen esetekben, és az önkormányzatok sem figyelnek oda eléggé a jogszabály végrehajtására. Szigorítani kellene a színesfém-kereskedelmet: bizonyos hulladékot például csak kijelölt helyeken lehetne átvenni úgy, hogy a beszállító hitelesen igazolja előtte annak eredetét. A jogszabály felülvizsgálatát nem intézményeknek, hanem a fenntartó fővárosi önkormányzat kellene kezdeményezni - tette hozzá.
Forrás: Független Hírügynökség