Magyarországon ez a jeles nap május első vasárnapjára esik. A hazai kultúrális hagyományokat tekintve, Anyák napja a modern ünnepek közé tartozik.

Magyarországon 1925-ben a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt tartotta az első ünnepet, a Mária-tisztelet hagyományaival összekapcsolva. Ekkor még március 8.-át tűztik ki ennek dátumául, ami időközben átalakult nőnappá. 1928-ban már miniszteri rendelet sorolta a hivatalos iskolai ünnepélyek közé az Anyák napját.

Azon kevés globális ünnepek közé tartozik, amely vallási felekezeteken, kulturális gyökereken túllépő szokás. Furcsasága, hogy számos volt kommunista országban ismeretlen, vagy csak a rendszerváltás után vert gyökeret.

Egészen fiatal korunkban találkozhattunk először ezzel az ünneppel. Ki ne emlékezne, amikor óvodás korban vagy kisiskolásként papírból hajtogatott, szárított virágokkal díszített kis kosárkát, szívecskét készített édesanyjának, és bizonyára egyetlen anyuka sem felejtette el az apró ajándékokat.

Az anyák tiszteletére tartottak tavaszi ünnepségeket már az ókori Görögországban is. A kereszténység elterjedésével az Anyaszentegyház tisztelete került előtérbe, mivel ez adja az életet és véd meg minden ártalomtól. Az idő folyamán az egyházi ünnep egybefonódott az anyák napja köszöntésével.

Az anya alakja világszerte elsősorban a fa, az életfa. Megünneplésének gondolatát az amerikai Ann M. Jarvis vetette fel 1907-ban, az USA-ban. 1914-ben törvényesen is bevezették az anyák napját. Európában az I. világháború után terjedt el.

Anyák napján nemcsak a konkrét édesanya képe, a vele kapcsolatos emlékek, nemcsak azok a valóban megtörtént események idéződnek fel, amikor tapasztaltuk édesanyánk önfeláldozó, gondos szeretetét. Nemcsak azok a vélt, vagy tényleges csínytevések villannak fel, amikor "visszaéltünk" bizalmával, megbocsátásával. Fel-felvillannak rossz emlékek is, de elnyomjuk magunkban. Elnyomjuk, mert nehezen, vagy egyáltalán nem fér el, nincs helye a lelkünkben az édesanyával kapcsolatban a negatív érzésnek ezen a napon, írja a hirado.hu.