Magyar népcsoportra bukkantak Kongóban
Magyar származású, az egyiptomi-szudáni magyaraboktól még a 16. században "leszakadt" népcsoportra bukkantak a közép-afrikai Kongói Demokratikus Köztársaságban a genfi székhelyű Afrika Kutató Intézet (ARI) tudósai.
2007. május 2. szerda 19:04 - Hírextra
A törzs által beszélt nyelv megdöbbentő hasonlóságot mutat a magyar nyelvvel, a napot ők is napnak mondják, a vizet veznek nevezik, de kedvelt étel náluk a gulyásleves is -mondta el a Független Hírügynökségnek a kutatócsoport vezetője, Varga Gábor.
A jelenleg 573 tagot számláló törzs magyarinak hívja magát és tudatában van magyar származásának, de semmit nem tudnak Magyarországról, írástudatlanok. Külsejükben már teljesen a többi közép-afrikai csoporthoz hasonlíthatóak, bőrük fekete, de minden férfi bajuszt visel, ami ugyancsak alátámasztja a magyar eredetet. Zenéjükben is felefedezhető a magyar származás, a szinkópát, mint ritmust ők is ismerik, igaz elnyújtottabb formában használják. A törzs hozzánk hasonlóan napnak mondja a napot, megegyezik a piros szó is, a vizet pedig veznek mondják -mondta Varga Gábor. Gasztronómiailag is sok hasonlóságot mutatnak velünk, kedvelik és gyakran főzik a gulyásleveset, paprikafogyasztási szokásaik miatt pedig a környező népcsoportok gyakran nem magyarinak, hanem paprika törzsnek hívják őket. Ismerik a fokhagymát is, igaz elsősorban rossz szellemek ellen és gyógyításhoz használják.
A genfi székhelyű Afrika Kutató Intézet (Africa Research Institute - ARI) 2005 májusa óta végez antropológiai kutatásokat a polgárháború sújtotta Kongói Demokratikus Köztársaság észak-nyugati részén. A dr. Varga Gábor antropológus vezette kutatócsoport Halitu falu közelében fedezte fel a magyar származású afrikai közösséget. A törzsi legenda szerint a magyarabokról szakadtak le, s kerültek a mai Kongói Demokratikus Köztársaság területére.
A magyarabok (magyarábok) a mai Egyiptom és Szudán határán élő, magát magyarnak valló népcsoport, mely eredetmondáiban a 16. század elején a török hadseregben szolgáló magyar katonákat -akiknek vezetője Ibrahim el-Magyar vagy Haszan el-Magyar volt- és berber feleségeiket jelöli meg őseiként. Anyanyelvük előbb a berber volt, de az arabosodás következményeként mára inkább arabul beszélnek.
Az ARI néhány héten belül publikálja a kutatás teljes anyagát, amelyben a svájci intézet arra is felhívja a közvélemény figyelmét, hogy a kongói "magyar törzs" fennmaradása veszélyben forog az országban dúló törzsi háborúskodások miatt, környezetüket pedig a közelben zajló olajkutatások fenyegetik.
Forrás: Független Hírügynökség
