A rákos áttét - vagy metasztázis - a tumoros betegség leginkább rettegett aspektusa, az ilyen módon kialakuló tumorok felelősek a rákos halálozások 90 százalékáért. Ám a folyamatot nehéz követni, két tumor ugyanis lehet megjelenésileg tökéletesen azonos, ám mégis az egyik valószínűleg áttétet képez majd, a másik viszont nem. Emellett egy rákos burjánzás több száz vagy ezer sejtet juttathat naponta a véráramba, melyek egy apró töredéke sikeresen megkapaszkodhat egy újabb helyszínen és újabb daganattá fejlődhet.

2005-ben, Joan Massagué New York-i kutató azonosított egy sor olyan gént, melyek a jelek szerint segítik a mellrákos sejteket tüdőáttétek kialakításában. Most Massagué csapata kimutatta, hogy ezen gének közül négy hogyan dolgozik összehangoltan a metasztázisok kialakulásában. Ezen négy gén megcélzása a gyógyszerekkel - amint az egérkísérlet bizonyítja - drámai hatással jár.

Massagué azt reméli, hogy megközelítése jobban működik majd a már meglévő kezelési módszereknél, mivel kifejezetten azon géneket célozza, melyekről bizonyították, hogy elősegítik a tumornövekedést és az áttétek kialakulását. A kísérlet során alkalmazott gyógyszerek közül kettő már klinikai használatban van, ami felgyorsíthatja a klinikai teszteket. Más szakértők azonban azt mondják, először szeretnék látni az emberi kísérletek eredeményeit, mielőtt túlzottan beleélnék magukat a dologba

A kutatók a négy gén tetteit úgy bizonyították, hogy az emberi mellrákos sejtekben elnémították a géneket, majd egerekbe fecskendezték a beteg sejteket. A gének elhallgattatása megállította a mellráktumorok növekedését az állatokban, és majdnem teljesen blokkolta a tüdőáttétek kialakulását. Azonban, ha a négy közül csak az egyik gént kapcsolták ki, az alig hozott eredményt.

A csapat szerint a négy gén - EREG, MMP1, MMP2 és COX2 - létfontosságú mind az elsődleges tumor agresszív növekedéséhez, mind a metasztázisok képződéséhez. Egyrészt segítenek eltéríteni a vérerek hálózatát, így azok a tumor növekedését segítik elő, segítenek megszökni a tumorsejteknek ugyanezen erekből, hogy azok elérjék a tüdőt, emellett elősegítik, hogy ezen sejtek átfúrják magukat az érfalon, megtelepedjenek és növekedjenek.

A kutatók kimutatták, hogy a már létező, a gének tevékenységét gátló gyógyszerek kombinációja - két jóváhagyott készítmény és egy kísérleti szer - hasonló hatással némítja el a géneket. A két, már jóváhagyott gyógyszer önmagában is elegendő volt a rák terjedésének megakadályozásában. Massagué szerint a következő lépés olyan nők felkutatása lesz, akiknél a mellrákot ezen négy gén váltotta ki. Rajtuk szeretnék tesztelni, hogy vajon a koktél védelmet nyújt-e a pácienseknek a tüdőráktól.

A vizsgálat kihívja azon hosszú idő óta fennálló elméletet, mely szerint az áttétekre való hajlam a tumor életének késői szakaszában indul be. Massagué eredményei egy alternatív hipotézist támogatnak, miszerint bizonyos tumorsejtek a kezdetektől fogva képesek az áttétek képzésére. Ezen esetben ugyanazon gének, melyek az elsődleges tumor növekedését segítik azok, melyek a sejteket az áttétek kialakítására ráveszik.

A kutatók egyelőre azt nem tudják, hogy vajon ezen négy gén más ráktípusok áttéteinek kialakulásában is szerepet játszik-e. A jelenlegi tudás szerint több száz különféle rákos megbetegedés létezhet, és elképzelhető, hogy ezek mindegyike némileg eltérő trükköt alkalmaz a növekedésre és terjedésre. Mindez még inkább megnehezítené a rákos megbetegedések kezelését.

Az áttéteknek számos egyéb olyan aspektusa van, melyek ma is rejtélyt jelentenek. Egyes betegeknél áttéteket találnak, míg rejtélyes módon az elsődleges tumorra soha nem akadnak rá. Emellett igen keveset tudnak arról is, hogy bizonyos rákfajták miért hajlamosak bizonyos szövettípusokban terjedni, mint a mellrák, mely kifejezetten a tüdőt és a csontot támadja, írja a hirado.hu.