A lengyelek nem csak a Balatont szeretik

A lengyel lakosság külföldi utazásaiban Magyarország fontos szerepet tölt be: 2005-ben a külföldi utazások 3,8 százaléka, a szabadidős célú külföldi utazások 4 százaléka irányult hazánkba. Ez Magyarország számára a 8-10. helyezést biztosítja a ranglistán.

A rendszerváltás után az 1980-as években megszookott több milliós magyarországi lengyel látogató forgalma rohamos csökkenésnek indult, amivel együtt természetesen az összes lengyel idegenforgalmi mutató értéke is csökkent. A csökkenést a lengyelek kiutazási kedvének és a kelet-közép-európai régió népszerűségének általános visszaesése okozhatta.

Tavaly a magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken 97 ezer lengyel vendég közel 270 ezer vendégéjszakát töltött el. Ezzel Lengyelország a vendégek számát tekintve 3 százalékos, a vendégéjszakák tekintetében 2,7 százalékos részesedéssel rendelkezik a beutazó turizmusból, aminek eredményeként hazánk 9., illetve 11. legfontosabb küldőpiaca.

A vendégéjszakák többségét - közel hattizedét - a szállodákban regisztrálták. A lengyel vendégforgalom 2003-tól kezdődően növekedést mutatott, s érdekeség, hogy 2006-ban a vendégek számának stagnálása mellett a vendégéjszakák száma 4,9 százalékkal nőtt.

Más küldőpiacokhoz hasonlóan, a magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált lengyel vendégforgalom is magas szezonalitást mutat: a vendégéjszakák hattizede (2006-ban 59,3 százaléka) a nyári hónapokban realizálódott.

A szezonalitás mellett erőteljes területi koncentráció is jellemzi a lengyel beutazó forgalmat: a vendégéjszakák egyharmada (32,9 százalék) a Budapest-Közép-Dunavidéken realizálódott 2006-ban. Más küldőpiacokkal ellentétben azonban a lengyel vendégek körében nem csak a Balaton, hanem a kelet-magyarországi régió is nagyon népszerű: az észak-alföldi kereskedelmi szálláshelyeken regisztrálják a lengyel vendégéjszakák 26,7 százalékát, Észak-Magyarország részesedése pedig 12,4 százalékot tesz ki (a Balaton régió csak a negyedik legkedveltebb úti cél, a lengyel vendégéjszakák 11,9 százalékát mondhatta magáénak 2006-ban). A földrajzi közelségnek és a kedvező áraknak köszönhetően a lengyel utazók körében Kelet-Magyarország (például Eger, Hajdúszoboszló, Debrecen) is vonzó úti cél, elsősorban a gyógyfürdők miatt.

A Magyarországot felkereső lengyel utazók átlagosan 2,8 éjszakát töltenek a kereskedelmi szálláshelyeken, ami elmarad a külföldi vendégek átlagos tartózkodási idejétől (3,0 éjszaka).

A Magyarországra több napra látogató lengyel turisták csaknem 40 százaléka üdülési céllal érkezik. A motivációk közül kiemelkedő szerepe van az üzleti utazásoknak (13,8 százalék), a rokonlátogatásnak (12,7 százalék), a kulturális és sportrendezvényeknek (9,7 százalék) és a városlátogatásnak (7 százalék). Konferencián a lengyel utazók 6,4 százaléka vesz részt. Az egészségturisztikai szolgáltatások iránti keresletet jelzi, hogy Lengyelország 2006-ban a gyógyszállodákban eltöltött több mint 18 ezer vendégéjszakával a 11. legjelentősebb gyógyturisztikai küldőpiaccá vált.

Magyarország imázsa a lengyel lakosság körében

A nyugat-európai és a tengerentúli országokhoz képest, Magyarország a lengyel lakosság körében jobban ismert, aminek hátterében a közös történelmi múlt áll. Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy a 30-50 év közötti korosztály körében lényegesen határozottabb kép él Magyarországról, míg a 30 év alattiak esetében az országról, illetve annak turisztikai attrakcióiról kevesebbet tudó személyek százalékos aránya növekszik. A hazánkban már járt lengyelek az országról mind az egyes fogadóterületek, mind a turisztikai termékek vonatkozásában szélesebb körű ismeretekkel rendelkeznek. Magyarországról a lengyeleknek először Budapest, a Balaton, a bor, a magyar konyha és a csárdás jut eszébe. A hazánkba történő utazásoknál gasztronómiai értékeink, történelmi városaink és a vízparti kikapcsolódási lehetőségek fontos vonzerőt jelentenek.

Az utóbbi években a közép-kelet-európai régió nemzeteivel való kapcsolat javulása figyelhető meg. A vendégforgalmat jellemző trendek alapján elmondható, hogy Nyugat-Európa veszített egykori - az átalakulás első éveit jellemző - vonzerejéből, a régión belüli utazások ismét népszerűvé váltak. A közös történelmi múlt Lengyelország esetében nem csupán a kommunizmust jelenti, hanem például a közös uralkodókat is, ami a Magyarország képet pozitívan befolyásolja. A lengyelekben élő Magyarország kép vonatkozásában fontos kiemelni, hogy hazánkat közép-európai országnak tekintik - eltérően a nyugat-európai országokban élő "keleti blokk" imázstól. Földrajzi, kulturális és történelmi szempontból Csehországot, Szlovákiát, Ausztriát és Horvátországot tartják Magyarországhoz hasonló országnak.

Az ország általános imázsát tekintve a lengyelek 12,0 százaléka véli úgy, hogy hazánk innovatív, a tudományok és a technika fejlődéséhez hozzájáruló ország. A termékek magyar eredete a lengyeleket nem befolyásolja a vásárlási döntésben. Magyarországgal elsősorban az élelmiszeripart (52,8 százalék) és a nehézipart (13,3 százalék) társítják. A magyar sportsikereket a megkérdezettek 21,5 százaléka ismeri el.

A lengyelek 51,8 százaléka szerint Magyarország természeti szépségekben gazdag ország. Hasonló arányban (53,8 százalék) gondolják a lengyelek, hogy hazánk épített örökségben is bővelkedik. A hagyományos értelemben vett kultúrával szemben a kortárs, kreatív kultúra (zene, film, kortárs művészet és irodalom) szempontjából kevésbé érdekes hazánk (ezzel a megkérdezettek 31 százaléka ért egyet).

A hazánkat még nem ismerők is barátságos és vendégszerető országnak vélik Magyarországot. A megkérdezettek 41,7 százaléka vendégszerető fogadtatásra számít egy esetleges magyarországi utazás során. A magyarok iránti pozitív attitűdöt jelzi, hogy a lengyelek 39,6 százaléka szívesen barátkozna magyarokkal, illetve hogy a magyar embereket elsősorban szorgalmasnak, megbízhatónak, becsületesnek, ambiciózusnak és ügyesnek tartják.

A megkérdezettek 54,4 százaléka szívesen utazna el Magyarországra. A hazánk iránti érdeklődés az átlagosnál magasabb a 45-64 évesek körében (56,4 százalék), a 18-29 évesek 52,1 százaléka, a 30-44 évesek 54,4 százaléka keresné fel az országot, ha ennek nem lennének anyagi akadályai. A magyarországi utazást döntően izgalmasnak, jó élménynek és kiszámíthatónak vélik.