Frech Ágnest annak kapcsán közölte mindezt, hogy Fleck Zoltán jogszociológus az origo.hu internetes portálon azt mondta: elgondolkodna a pályaváltáson annak a bírónak a helyében, aki a móri rablás ügyében meghozta azt az ítéletet, amelyről az elmúlt napokban derült ki, hogy megalapozatlan. "A bírói tévedésekért soha nem tartozott senki felelősséggel, ha ugyanis nem szándékosan szegi meg a jogszabályokat és úgy hoz esetleg egy téves döntést, ilyen fel sem merül" - közölte Frech Ágnes.

Mint mondta, a tévedéstől egyrészt a fellebbezés, a perorvoslati lehetőségek védik meg a bírót, másrészt a perújítás, a felülvizsgálat. "Én azt azért nem mondanám, hogy tagadjuk a bírósági ítéletek vitathatóságát és azt gondolom, hogy a bírói függetlenségnek éppenhogy a másik oldala a számon kérhetőség" - mondta.

Hozzátette: ennek a média óriási teret enged. Mint mondta, csak "a kötelesség vétkes megszegése szolgálhat bármiféle felelősségre vonás alapjául". Példaként említette, hogyha egy ügyben eltér az első- és másodfokú ítélet, attól még ez nem jelenti azt, hogy a korábban ítélkező bírót el kellene távolítani a pályáról. Hozzátette: a bírói önkény gátja az indokolási kötelezettség, amelynek meg kell állnia a fellebbviteli bíróság előtt.

A konkrét móri bűncselekménnyel kapcsolatban hangsúlyozta: jelenleg egy jogerős ítélet állapítja meg Kaiser Ede bűnösségét, s mindaddig, amíg egy másik hasonló súlyú jogerős bírói döntés nem mondja ki ennek ellenkezőjét, addig ez a hatályos és ezt tiszteletben kell tartani. Emlékeztetett: a móri váddal kapcsolatban sem Kaiser Ede, sem Hajdú László nem tett vallomást, a többi bűncselekménnyel kapcsolatban írásbeli, egyeztetett vallomást tettek. Ezzel nem volt lehetőség vallomásaikat egybevetni, illetve azokat az egyéb bizonyítékokkal összevetni.