75 éves a díva

Hétéves korában, a második világháború kitörésekor hazatértek Los Angelesbe, ahol a feltűnően szép, ibolyakék szemű kislány 1942-ben megkapta első filmszerepét. Az MGM stúdió jó érzékkel 18 évre szerződtette, s ő szinte a filmvásznon, a nézők szeme láttára nőtt fel. A közönség 12 évesen, az öt Oscarra jelölt A nagy derby című családi filmben zárta végképp a szívébe. Csodagyerek társaitól eltérően könnyedén váltott felnőtt-szerepekre, első romantikus filmjét 17 évesen forgatta. Ekkor már elég tapasztalattal rendelkezett a hiteles alakításhoz, hiszen még ebben az évben férjhez ment a hotellánc-örökös Nicky Hiltonhoz. Ettől kezdve magánéleti botrányaival is kiemelten foglalkoztak a lapok, s Taylor szolgáltatott témát nekik. Egy év múlva már el is vált, másodjára 1952-ben vezették oltár elé, a boldog férj ezúttal az idősödő pályatárs Michael Wilding volt, akivel öt évig élt együtt.

Az ötvenes évek második felében volt a csúcson: az 1956-os Az óriásban James Dean volt partnere, a következő évben a Fűzfa városért jelölték először Oscar-díjra. 1958-ban ismét férjhez ment, de harmadik ura, Mike Todd producer rövidesen repülőgép-szerencsétlenség áldozata, Taylor pedig a világ leghíresebb özvegye lett. A közönség azonban elfordult tőle, amikor kiderült, hogy Eddie Fisher és Debbie Reynolds házassága miatta bomlott fel. A róla kialakult képpel egybevágott a Macska a forró bádogtetőn frusztrált Maggie-jének szerepe, amelyért 1959-ben majdnem megkapta az Oscar-díjat, de úgymond erkölcstelen magánélete miatt kihúzták a listáról. Az MGM-mel kötött szerződése 1960-ban járt le, "búcsúzóul" a Butterfield 8 című filmben nyújtott alakításért 1960-ban végre megkapta a legjobb női főszereplőnek járó Oscar-díjat. Taylor maga is úgy vélte, enyhén szólva nem ez volt a legjobb filmje, a kitüntetést kárpótlásnak tekintette - a gála idején ugyanis komoly tüdőgyulladással küszködött, sőt halálhírét is keltették.

Még ebben az évben megkapta a híres-hírhedt Kleopátra női főszerepét. A forgatást eredetileg 16 hétre tervezték, de csak 1963-ban fejeződött be, s ez a három év a producerek (a végeredmény pedig sokak szerint a nézők) számára valóságos katasztrófának bizonyult. A Kleopátra ma is versenyben van a világ legdrágább filmje címért, az akkor ráköltött 44 millió dollár ma félmilliárdnak felelne meg, árát soha nem hozta be. A forgatással Taylor betegsége miatt többször le kellett állni, a méregdrága díszleteket először Londonban, majd Rómában építették fel. Szerencsének csak az bizonyult a szerencsétlenségben, hogy Taylor és az Antoniust alakító Richard Burton egymásba szeretett, s mivel a viharos románcról rengeteget cikkezett a sajtó, a reklámra nem kellett költeni. A Kleopátra talán legnagyobb filmtörténelmi jelentősége, hogy Taylor első színésznőként törte át az egymillió dolláros gázsi-álomhatárt.

Taylor és Burton 1964-ben összeházasodott, s együtt több filmben remekeltek: Nem félünk a farkastól (1966), amelyért Taylor második Oscar-díját vehette át, Makrancos hölgy (1967). A díva ezt követően több bukásgyanús filmben szerepelt, s magánélete sem alakult kedvezően. Burton 1972-ben a februári borsos virágárak ellenére még négyezer tulipánt küldött a 40. születésnapját éppen Budapesten ünneplő nejének, de tíz viharos év után 1974-ben elváltak. 1975-ben újra egybekeltek, de csak egy évig bírták együtt. Taylor ennek ellenére még a közelmúltban is úgy nyilatkozott, hogy éjszakánként még mindig volt férjéről álmodik.

Az elmúlt negyedszázadban filmjei már nem érdekelték a közönséget, így jobb híján tévéjátékokban és színpadon szerepelt. Fölös energiáit jótékonykodásba ölte, közeli barátja, Rock Hudson halála után az AIDS-ellenes mozgalom vezéralakja lett. A lapok jobbára alkohol- és kábítószer-függőségéről, súlyproblémáiról, betegségeiről és persze szerelmi életéről cikkeztek, 1997-ben azzal került a lapok címlapjára, hogy agyműtéten esett át. Hetedik férje John Warner szenátor volt, a következővel, a nála húsz évvel fiatalabb Larry Fortensky építőmunkással egyik elvonókúráján ismerkedett meg, de öt év után, 1996-ban utolsónak szánt házassága is felbomlott.

1989-1994 között még tévéfilmet sem forgatott - igaz a hatvanhoz közel meztelen szerepet kapott volna Az ifjúság édes madarában. Ezt ugyan nem vállalta, de kimerítően nyilatkozott róla... 1994-ben a Flintstone-családban Frédi anyósát alakította, utoljára 2001-ben tűnt fel egy tévéfilmben, s 2003-ban bejelentette visszavonulását a filmezéstől.

Az alig 154 centi magas, egykor a világ legszebb asszonyának tartott Taylor híresen vonzódik az ékszerekhez, főként a gyémántokhoz, szenvedélyeit milliomos férjei igyekeztek kielégíteni ("ékszer-kómájáról" külön könyvben vallott). Ő volt az első magánszemély, aki 60. születésnapját potom 150 ezer dolláros költséggel Disneylandben ünnepelte, sőt azt is sikerült elérnie, hogy erre az időre még a repülőgépeket is kitiltották a park fölül.

Számos elismerése mellett az 1993. évi Oscar-díj átadáson a Jean Hersholt humanitárius díjjal jutalmazták az AIDS-kutatás támogatásért, 2000-ben II. Erzsébet brit uralkodó a lovagi címnek megfelelő "dame" rangra emelte. A szívelégtelenségben és súlyos csontritkulásban szenvedő színésznőt 2005 novemberében a Brit Filmakadémia (BAFTA) Tiszteletdíjával tüntették ki. Elizabeth Taylornak négy gyermeke és kilenc unokája van. Bár egy ideje nincs társa, saját bevallása szerint megtanult egyedül élni, nem magányos, és csodálatos emlékei vannak. Sírfeliratának ezt szánja: Itt nyugszik Elizabeth Taylor, aki gyűlölte, ha Liznek hívták.