A bíróság az azeri fiatalembert előre kitervelten, aljas indokból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés és emberölés előkészületének büntettében mondta ki bűnösnek első fokon. A férfit a halmazati büntetésül kiszabott életfogytiglani büntetés mellett 10 évre kitiltották Magyarország területéről. A nem jogerős döntés szerint az azeri férfi legkorábban 30 év elteltével bocsátható feltételesen szabadlábra.
Az elsőfokú ítélet szerint az azeri férfi három hónapos angol tanfolyamra jött Magyarországra, csakúgy mint a többi, volt szocialista országból érkezett fiatal katonák, államonként 2-2 fő. A tanfolyamra két örmény hallgató is érkezett. A résztvevőket a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Hungária úti kollégiumában szállásolták el.
Az ügy előzménye, hogy 1988-ban polgárháborúba torkollottak Örményországban és Azerbajdzsánban az autonómiáját elvesztő Hegyi-Karabah hovatartozása miatt kitört milliós tömegű tüntetések. Az örmények és az azeriek hadüzenet nélküli háborúba kerültek egymással. Az etnikai tisztogatásnak és népirtásnak ezrek estek áldozatul, mire 1994-ben megszületett a tűzszünetről szóló megállapodás és a vitatott területet hivatalosan Örményországhoz csatolták.
Az elsőfokú ítélet szerint Ramil Safarov Sahib azért lépett be a hadseregbe, hogy minél több örményt öljön meg. A vádlott amikor az örményeket mosolyogni látta, úgy érezte, hogy úgy viselkednek, mint a győztes hadsereg tisztjei a leigázottakkal szemben. Az azeri férfi bosszúvágya folyamatosan nőtt az örményekkel szemben. Az azeri vádlott vett egy baltát és egy fenőkövet, majd ezeket a szálláshelyén elrejtette.
Másnap hajnalban benyitott a sértett szobájába, felkapcsolta a villanyt, többször rávágott a nyakára, fejére, mellkasára és végtagjaira, a sértettet gyalázó szavakat kiáltott és az áldozat fejét majdnem elválasztotta testétől. A gyilkosság éjszakáján az azeri egy másik örmény szobájába is megkísérelt bejutni, ám az ajtó belülről zárva volt és azt még baltával sem tudta betörni.
