"Nem haltunk meg egészen"

A magyar fővárosban 72 ezer szovjet, 40 ezer német, 10 ezer román, összesen hozzávetőlegesen 150 ezer katona vesztette életét, a civil áldozatokkal együtt csaknem 200 ezren haltak meg. A súlyos sebesültek száma félmillió volt.

Az Országgyűlés alelnöke elmondta, hogy Budapest mintegy 40 ezer épületének megközelítőleg 27 százaléka pusztult el, az épületek kétharmada súlyosan megrongálódott. Kiégett a pesti Vigadó, a királyi vár, súlyosan megsérült az Operaház, a Zeneakadémia és a Nemzeti Színház. A németek felrobbantották az összes Duna-hidat - emlékezett Mandur László.

Arról is beszélt, hogy leírhatatlan a védtelen civilek értelmetlen halála, valamint az életben maradottak lelki sérülése. Beszélt arról is, hogy már az ostrom idején megindult az újjáépítés, és a város lakói évekig megállás nélkül újjáépítettek otthont, házat, utcát, várost, ezzel is bizonyítva ragaszkodásukat az élethez. "Nem haltunk meg egészen" - mondták az életben maradott civilek - idézte fel az akkori kor hangulatát, az emberek lelkiállapotát Mandur László.

A megemlékezésen részt vett több közéleti személyiség, közöttük Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és Tarlós István, a fővárosi Fidesz-KDNP frakcióvezetője.

A Honvédelmi Minisztérium is megemlékezést tartott Budapest felszabadulásának 62. évfordulója alkalmából kedden a Budai Önkéntes Ezred Déli pályaudvari emléktáblájánál.

A Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége (MEASZ) a Szabadság téri szovjet hősi emlékműnél tartott megemlékezést. Hanti Vilmos, a MEASZ elnöke mintegy hatvan ember előtt arra hívta fel a figyelmet , hogy "a II. világháború végén, 1945-ben legyőztük a fasizmust, de itt nem állhatunk meg, hiszen a szélsőséges eszmék most is jelen vannak a társadalomban".