A H5N1 madárinfluenza már rég túllépett az állattenyésztés keretein: a kutatók úgy látják, a vírus mára világszintű, több fajra kiterjedő járványügyi fenyegetéssé vált. A magas patogenitású H5N1 néhány év leforgása alatt alapvetően átformálta a járványkockázatokról alkotott képet. Az Ázsiában, az 1990-es évek végén megjelent vírus 2020 után különösen agresszív terjedésbe kezdett világszerte. A szakértők hangsúlyozzák: ma már nem pusztán mezőgazdasági vagy állategészségügyi problémáról beszélünk, hanem egy lehetséges globális járvány előszeléről.
A 2.3.4.4b kládba sorolt vírusváltozat az elmúlt években baromfik százmillióit fertőzte meg, miközben egyre több emlősfajban is megjelent. Az Egyesült Államokban eddig több mint 180 millió baromfi pusztult el vagy került kényszervágásra, és több mint ezer tejtermelő gazdaságban mutatták ki a fertőzést. A gazdasági következmények is jelentősek: a tojásárak drasztikusan emelkedtek, az amerikai kormány pedig már meghaladta az 1,1 milliárd dollárt a kártalanításra fordított összeggel.
Noha az emberi fertőzések száma jelenleg még alacsony – az Egyesült Államokban eddig 71 igazolt esetet és két halálesetet tartanak nyilván –, a múltbeli adatok aggodalomra adnak okot. Világszerte az eddig regisztrált H5N1-megbetegedések közel fele halállal végződött, ami a virológusok szerint komoly figyelmeztetés.
Ez új szintre emelte a járvány terjedésének kockázatát, mivel a tejgazdaságok dolgozói fokozottan ki vannak téve a fertőzésnek, főként a nyers tej fogyasztása révén. Bár a pasztörizálás hatékonyan elpusztítja a vírust, a szakértők szerint a fajok közötti átugrások jelentősen növelik az alkalmazkodás és a mutáció esélyét.
A H5N1 nemcsak a mezőgazdaságot sújtja, hanem a vadvilágot is példátlan mértékben pusztítja. Dél-Amerikában tengeri oroszlánok tömeges elhullását okozta, míg az Antarktiszon egy friss kutatás szerint a déli elefántfókák szaporodóképes nőstényeinek csaknem fele elpusztulhatott. A kutatók szerint ilyen léptékű, több kontinensre kiterjedő vadvilági veszteségre korábban nem volt példa.
A védekezést tovább nehezíti, hogy a megfigyelési és jelentési rendszerek nem egységesek. Az Egyesült Államokban államonként eltérő a járványügyi megfigyelés gyakorlata, ami megnehezíti a valós kockázatok pontos felmérését. A szakértők attól tartanak, hogy a hiányos adatmegosztás miatt a korai figyelmeztető jelek akár rejtve is maradhatnak.
Van rá megoldás
Pedig hatékony megoldások már léteznek. Franciaország 2023-ban kötelezővé tette a baromfiállomány oltását, aminek eredményeként két év alatt 96 százalékkal csökkent a járványkitörések száma. Más országokban azonban – elsősorban kereskedelmi és exportpiaci aggályok miatt – továbbra is jelentős az ellenállás az oltási programokkal szemben.
A kutatók szerint a legfontosabb tanulság az, hogy a H5N1-et már nem lehet kizárólag agrárkérdésként kezelni. Nemzetközi szintű együttműködésre, egységes megfigyelésre, átlátható adatmegosztásra és megelőző intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy a világ ne csak egy újabb, sokkal súlyosabb járvány kitörése után kezdjen reagálni.
Fotó: Pixabay
