Az EU 2026-ra szóló költségvetéséről szóló megállapodás keretében összesen körülbelül 192,8 milliárd euró került elfogadásra kötelezettségvállalási keretként, míg a kifizetésekre 190,1 milliárd eurót irányoztak elő. Ebben a csomagban a kutatásra, energia- és közlekedési hálózatokra, mezőgazdasági programokra, polgári védelemre, klímapolitikára és regionális fejlesztésekre is jut forrás.
Emellett az EU új versenyképességi csomagot - 2026 European Semester Autumn Package - indított el. Ez a csomag egyaránt fókuszál a termelékenység, az innováció, a beruházások és a szociális dimenzió megerősítésére, miközben célzott reformokat is szorgalmaz a munkaerőpiacon és a szabályozási környezetben.
Az indoklás szerint az EU-gazdaság több fronton is nyomás alatt áll: a globalizált verseny, az ipari átalakulás, a zöld átállás, az energiaárak, és a demográfiai kihívások egyszerre jelentik a kockázatokat. Az új keretek célja, hogy a közös belső piac és a közös uniós források segítségével erősítsék a tagállamok gazdasági ellenálló- és alkalmazkodóképességét.
Az intézkedések középpontjában az áll, hogy az unió minél vonzóbb legyen a beruházások számára - mind a magán-, mind az állami szektor részéről -, és hogy támogassa a zöld ipart, a technológiai fejlesztéseket, a kutatást és az energia- és közlekedési infrastruktúra modernizációját.
Ez a csomag nem pusztán gazdasági manőver: szociális és stratégiai célokat is szolgál. A dokumentum hangsúlyozza, hogy a versenyképesség növelése mellett fontos a minőségi munkahelyek teremtése, a közös uniós értékek megőrzése, valamint az európai ipar és innováció előmozdítása - mindezt a klíma- és környezetvédelmi célokkal összhangban.
A megnövelt uniós keretből jut kutatásra, infrastruktúrára, környezet- és energiafejlesztésre - ezek olyan területek, ahol hazánk is aktív résztvevő lehet majd.
Az EU-s szabálysimplifikáció és beruházásösztönzés segítheti a kis- és középvállalkozásokat (KKV-k), amelyek gyakran érzik meg legjobban a bürokrácia terheit.
A zöld átállás, energia- és közlekedési fejlesztések révén a klímavédelmi célok és az uniós szén-dioxid-csökkentési törekvések is előtérbe kerülnek - ami hosszú távon minden tagállamot, így Magyarországot is érint.
Összességében az EU jelenlegi lépései - a 2026-os költségvetés, a versenyképességi csomag és a beruházás-ösztönző reformok - azt üzenik: az Unió fontosnak tartja, hogy alkalmazkodjon a globális kihívásokhoz, és fenntartható, versenyképes modellt kínáljon a tagállamok számára. Az, hogy ezek a politikák mennyire sikeresek, nagyrészt azon múlik, hogyan hajtják végre az egyes országok - de lehetőség akár hazánk számára is, ha okosan él az EU-s forrásokkal és reformlehetőségekkel.
