A NASA/ESA/CSA James Webb űrteleszkóp első három évének felmérései már eddig is forradalmi betekintést nyújtottak a korai univerzum szerkezetébe. A Webb több száz apró, távoli objektumot – úgynevezett kis piros pontot (LRD) – fedezett fel, melyekről a szakértők feltételezték, hogy belsejükben növekvő fekete lyukak rejtőzhetnek. Most először sikerült ezt egyértelműen bizonyítani.
A CANUCS-LRD-z8.6 jelű galaxis mindössze 570 millió évvel az ősrobbanás után formálódott, ám központjában máris egy váratlanul nagy és aktív fekete lyuk növekedett. A kutatás vezetője, Roberta Tripodi szerint a galaxis ionizált gázai és a gyors mozgású anyag egyértelműen arra utalnak, hogy a fekete lyuk jelenleg is intenzíven nyeli el környezetét.
A Webb NIRSpec műszere lehetővé tette a fekete lyuk tömegének megbecslését - és kiderült, hogy a központi objektum jóval nagyobb, mint amit egy ekkora és ilyen fiatal galaxis esetében elvárnánk. Ez jelentősen eltér attól a jelenleg elfogadott összefüggéstől, miszerint a galaxisok és fekete lyukaik tömege együtt, arányosan növekszik. A CANUCS-LRD-z8.6 esetében épp a fekete lyuk „nőtt túl” galaxisán.
A csillagászok eddig úgy vélték, hogy a szupermasszív fekete lyukak és otthongalaxisaik fejlődése kéz a kézben jár, azonban ez az ősi objektum azt sugallja, hogy a korai univerzumban a fekete lyukak sokkal gyorsabban gyarapodhattak. Mindez arra utal, hogy a világegyetem első évszázmillióiban a fekete lyukak kialakulásának folyamata sokkal intenzívebb és korábban induló lehetett, mint azt eddig feltételezték.
„Ez a felfedezés kulcsfontosságú lépés annak megértésében, hogyan jöhettek létre az első szupernagy tömegű fekete lyukak” – hangsúlyozta Maruša Bradač professzor. A kutatók szerint a James Webb előtt még számos hasonló meglepetés áll, amelyek újraírhatják a korai univerzumról alkotott képünket.
