A Hyalomma kullancsok nem őshonosak nálunk, eredeti élőhelyük Észak-Afrika, a Közel-Kelet és a mediterrán térség, azonban egyre gyakrabban hurcolják be példányaikat Magyarországra vonuló madarak. A Kecskemét környéki száraz térségben már több példányt találtak, ami arra utal, hogy a megtelepedés folyamata elindulhatott.
A Hyalomma-fajok a hazai kullancsoktól eltérően nem rejtőzködve várják, hogy elmenjen mellettük egy lehetséges gazdaállat, hanem aktívan vadásznak — akár méterekről is becserkészik a kiszemelt áldozatukat, legyen az ember, kutya vagy nagytestű háziállat. A legnagyobb gond velük mégsem ez, hanem az, hogy képesek hordozni, sőt, terjeszteni a krími–kongói vérzéses láz vírusát.
A krími–kongói vérzéses láz félelmetes betegség, akár halálos kimenetelű is lehet, és jelenleg nincs ellene specifikus kezelés vagy védőoltás. Veszélyességét jól mutatja, hogy a vírus szerepel a WHO tíz legveszélyesebb kórokozója között, és potenciális járványforrásnak számít.
A Hyalomma kullancsok és velük a krími–kongói vérzéses láz vírusa tőlünk délre már jelen van, több országban — Észak-Macedóniában, Törökországban, Spanyolországban — emberi fertőzéseket is okozott a vírus, és egyes esetekben emberről emberre is terjedt, sőt, halálos kimenetelű megbetegedések is előfordultak.
Magyarország egyes részeinek éghajlata (különösen az Alföldé) egyre inkább hasonlít a Hyalomma-fajok eredeti élőhelyére, különösen a melegebb nyarak és enyhébb őszi hónapok révén. Magyarországi megtelepedésük jó példát ad arra, hogy miként teremti meg a klímaváltozás egy-egy aspektusa nálunk korábban ismeretlen fajok életterét.
E kullancsok életciklusának ugyanis egyik kritikus pontja az utolsó előtti (nimfa) fejlődési stádiumból a felnőtté vedlés. Ha ebben az időszakban tartós hideg van, a kullancsok elpusztulnak. De ha az ősz kellően enyhe, akkor a vedlés sikeres lehet, és a felnőtt kullancs már túléli a hideg időszakot is. Például Törökország magasabb hegyeiben is fennmarad a faj, ahol télen mínusz 10–15 °C-ot is elvisel.
A klímaváltozás tehát olyan új ökológiai rést teremt, amelybe a Hyalomma „bele tud költözni”. Ezzel új, potenciálisan járványtani kockázatot jelentő fajok válhatnak részévé a hazai élővilágnak.
A kockázatok felmérésére és kezelésére a kutatók négy kulcsfontosságú intézkedési lépést — dokumentálás, kockázatértékelés, monitorozás, cselekvés — határoztak meg, amelyeket együttesen az angol neveik rövidítésével DAMA protokollnak neveznek.
Ezek végrehajtásában mi is segíthetjük a kutatókat, csak töltsük le a PragmaTick nevű mobilalkalmazást (itt tölthető le iPhone-ra és Androidra), fotózzuk le a kicsit is gyanús kullancsot, és töltsük fel az adatokat. Őrizzük meg a Hyalomma kullancsot, mert ezzel a kutatók további hasznos vizsgálatokat végezhetnek. Segítségként, amint Földvári Gábor, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Evolúciótudományi Intézet tudományos főmunkatársa mondja, érdemes annyit megjegyeznünk, hogy a Hyalomma kullancsok lába erőteljesen sávozott, hátuk sötét, mozgásuk meglepően gyors. A nőstények mérete 5,5–6,5 mm, a hímeké 3,8–5,6 mm, ezzel nagyobbak, mint a hazai kullancsok.
