Készül a médiaalkotmány
A sajtó alapvető jogait kívánja meghatározni a Cser-Palkovics András és Rogán Antal fideszes képviselők által pénteken benyújtott, kizárólag kétharmados többséggel elfogadható törvényjavaslat. Viták és hozzászólások itt a HirExtrán.
2010. június 11. péntek 16:48 - HírExtra
Augusztustól indulhat az új rendszer
A Fidesz szerint azért van szükség a közmédiumok működésének újraszabályozására, mert bebizonyosodott: a régi rendszer megbukott. Cser-Palkovics András a pénteken, fideszes képviselők által az Országgyűléshez benyújtott átfogó médiacsomagról az MTI-nekazt mondta: augusztustól elindulhat az új rendszer, amely teljesen átszabja a közmédiumok működését; a javaslat nem az alkalmazotti körről, hanem a szervezetek működőképesebbé tételéről szól.
A Fidesz két képviselője Cser-Palkovics András és Rogán Antal öt előterjesztésből álló átfogó médiacsomagot nyújtott be az Országgyűlésnek.
Cser-Palkovics András ezzel kapcsolatban az MTI-nek nyilatkozva felhívta a figyelmet: egyelőre keretszabályokat kívánnak alkotni, amelyek alapján - a parlamenti döntéshozataltól függően - akár augusztusban is elindulhat az új rendszer. Mint mondta, a kerettörvény átmenti lenne, annak alapján készülne az új médiatörvény, amely a tervek szerint 2011. januárjától léphetne hatályba.
A fideszes politikus arra a kérdésre, hogy miért nem vártak az új médiatörvényig, azt válaszolta: a régi rendszer magától szétesett, megbukott, erre már az előző ciklusban is többször felhívták a figyelmet. Sem az MTV-nek, sem az ORTT-nek nincs elnöke, hamarosan a Magyar Rádió esetében is felmerül ez a kérdés - fűzte hozzá azzal, hogy működésképtelenné válhat a közszolgálat a média területén.
Ennek megakadályozását, megelőzését és egy új rendszer felépítését szolgálják azok a javaslatok, amelyeket pénteken a parlament elé benyújtottunk - szögezte le.
Hangsúlyozta: a csomag azt a célt szolgálja, hogy a médiaszabályozás területén is megkezdődjön egy új, hatékony, működőképes és a megfelelő jogokat biztosítani tudó médiaszabályozás Magyarországon.
Annak a reményének adott hangot, hogy a most benyújtottak átmeneti jogszabályok lesznek, és a mai problémákat az új médiatörvény képes lesz hosszú időre megoldani.
A csomag részleteiről szólva Cser-Palkovics András úgy vélekedett: javaslataik egyik legfontosabb eleme az alkotmánymódosításra tett indítvány.
Leszögezte: 1990 óta változatlan az alkotmány 61 paragrafusa, és az az által használt fogalmak elavultak, alkalmatlanok a modern médiapiaci folyamatok alaptörvényi szintű szabályozására.
Szerint a sajtószabadság biztosítása mellé indokolt felvenni a sokszínűség védelmét, a polgárok megfelelő tájékoztatásához fűződő jogát, illetve a közszolgálati médiát alkotmányos intézménnyé kell tennie, amelynek fenntartása az alkotmányban is megfogalmazottak szerint állami kötelezettség.
A csomag átfogó médiaszabályozást is javasol: olcsóbb, áthathatóbb megoldást eredményezne, ha egy médiahatóság lenne a jövőben, létrejön a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság - a Nemzeti Hírközlési Hatóság és az ORTT összevonásából -, valamint a médiatanács és egy közszolgálati közalapítvány is - emelte ki a Fidesz politikusa.
Az előterjesztésről szólva kifejtette, azt módosítja a médiatörvényt, az elektronikus hírközlésről, a digitális átállásról, a Nemzeti Hírügynökségről szóló törvényt is. Hozzátette: ez a jogszabály rendelkezne a tartalomszabályozásról; ennek parlamenti vitájától azt várják, hogy a jogszabály végül olyan kereteket, értékeket fogalmazzon meg, amelyek később alkalmasak lehetnek az új médiatörvény előkészítéséhez.
Cser-Palkovics András azt mondta, az új szabályok teljesen átszabják a közszolgálati médiumok működését, azok nonprofit részvénytársasággá válnának, de a négy közszolgálati intézmény szakmai, jogi és szolgáltatói önállósága megmarad, működésüket nonprofit gazdasági társaságokként folytatják tovább, tevékenységüket egy közös felügyelő bizottság felügyelné.
Megmaradna a civil kontroll is az úgynevezett közszolgálati testületben - húzta alá -, amely a közszolgálati tartalmat ellenőrző és Országgyűlés által elfogadott közszolgálati kódex érvényesülését felügyelné. E testületnek 12 tagja lenne, a törvényben meghatározott jelölő szervezetek, kiemelkedő jelentőségű társadalmi szervezetek, történelmi egyházak delegálnák a tagokat.
Az új rendszerben a jövőben a közmédiumokat vezérigazgatók vezetnék - közölte. Arra a kérdésre, hogy e szerint a törvény hatályba lépésével megszűnne a jelenlegi vezetés mandátuma a közmédiumokban, úgy válaszolt: meg kell várni, hogy a parlamenti vita végére milyen lesz a csomag végső formája, milyen módosító indítványok vonatkoznak akár erre a kérdésre is, és végül milyen törvény az előterjesztésből.
A költségekre vonatkozó kérdésre kifejtette, a költségvetés számára ez az új rendszer többletforrást nem igényel, azaz a büdzsének nem kerül több pénzbe a közszolgálati médiumok működtetése, sőt: a javaslatok alapján olcsóbb lesz. Cser-Palkovics András felhívta a figyelmet arra, hogy a közalapítványok megszűnése azt eredményezi, hogy a jelenlegi 150 testületi hely egyharmada marad meg.
A közmédiumok dolgozói elbocsátásával kapcsolatos kérdésre a Fidesz országgyűlési képviselője azt válaszolta: az új rendszernek nem kell elbocsátásokkal járnia, hiszen a javaslatok nem az alkalmazotti körről szólnak, hanem a szervezeti működést kívánják ütőképesebbé tenni,
Az MTI szerepét firtató kérdésre leszögezte: a benyújtott javaslat egyértelműen cáfol miden korábbi vaklármát, amely szerint a Fidesz az MTI megszűntetésére készül. Úgy értékelte, az MTI szerepe a jövőben nőni fog.
Közszolgálati Kódex készül a közmédia számára előírt feladatokról
Közszolgálati Kódexet vezet be a médiatörvény, és egyúttal intézkedik egy 12 tagú Közszolgálati Testület felállításáról is.
A Cser-Palkovics András és Rogán Antal fideszes képviselők által pénteken benyújtott törvényjavaslat szerint a valamennyi közszolgálati műsorszolgáltató, valamint az MTI-t irányító vezérigazgató számára kötelezően betartandó Közszolgálati Kódex tartalmazza a közszolgálati média és a nemzeti hírügynökség számára előírt pontos feladatokat.
A törvényjavaslat szerint az első kódexet az Országgyűlés fogadja el a jelenlevő képviselők kétharmados többségével, ezt követően a Közszolgálati Testület feladata lesz a módosítás.
A Közszolgálati Testület az első, parlament általi megalkotását követően évente módosíthatja a kódexet. A módosítást a Kuratórium jóváhagyásával válik hatályossá.
A kódex szabályainak megtartását a testület ellenőrzi. A kódexben rögzített szabályok kiegészítik, pontosítják a törvény tartalomszabályozásra vonatkozó rendelkezéseit. A kódexben szerepelnek az egyes közszolgálati műsorszolgáltatók részletesen meghatározott közszolgálati kötelezettségei.
A 12 tagú Közszolgálati Testület tagjait a törvény mellékletében meghatározott jelölő szervezetek delegálják három évre, de a tagok többször is delegálhatók. Az elnököt a testület soraiból önmaga választja. A testület döntéseit - ha e törvény másként nem rendelkezik - egyszerű többséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
A testületbe egy-egy tagot delegálhat a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Katolikus Egyház, a Magyarországi Református Egyház, a Magyarországi Evangélikus Egyház, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, a Magyar Olimpiai Bizottság, az Országos Rektori Konferencia, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Magyar Köztársaság települési önkormányzatainak szövetségei, illetve szervezetei, a Magyar Köztársaság által elismert nemzeti és etnikai kisebbségek országos önkormányzati szervezetei, a Magyar Köztársasággal szomszédos államokban bejegyzett magyar kulturális szervezetek, valamint a családok érdekeit védő és képviselő, Magyarországon bejegyzett érdekvédelmi szervezetek.
A javaslat szerint nem akadálya a Közszolgálati Testület működésének, ha valamelyik szervezet nem él a delegálási jogával.
A Közszolgálati Testület elnökét az államtitkári illetmény ötven százalékának, tagjait az államtitkári illetmény negyven százalékának megfelelő mértékű tiszteletdíj illeti meg. Az elnök és a tagok nem kapnak költségtérítést.
A Közszolgálati Testület a társadalmi felügyeletet biztosítja a közszolgálati médiaszolgáltatók és a nemzeti hírügynökség felett. A Közszolgálati Testület a közszolgálatiság érvényesülését folyamatosan figyelemmel kíséri, és szabályozott módon ellenőrzést gyakorol a Magyar Rádió Zrt ., a Magyar Televízió Zrt., a Duna Televízió Zrt. és a Magyar Távirati Iroda Zrt. felett a kódexben foglaltak végrehajtása kapcsán.
A közszolgálati részvénytársaságok vezérigazgatói évente egyszer, a mindenkori naptári év végén beszámolót készítenek arról, hogy - saját értékelésük szerint - az általuk vezetett műsorszolgáltató eleget tett-e a kódexben megfogalmazott elvárásoknak. A Közszolgálati Testület megvitatja a beszámolót, és annak elfogadásáról egyszerű többséggel dönt. Ha a Közszolgálati Testület - a vezérigazgató személyes, testületi meghallgatása után - nem fogadja el a beszámolót, akkor mérlegelheti a vezérigazgató munkaviszonyának megszüntetéséről szóló javaslat előterjesztését a kuratóriumnak.
Hírközlési és médiabiztos védheti az előfizetők jogait
A hírközlési és médiabiztosi poszt létrehozását szorgalmazza a médiát és a hírközlést szabályozó törvények módosításáról szóló fideszes javaslat, amely pénteken került a Ház elé.
A Cser-Palkovics András és Rogán Antal által jegyzett indítvány alapján a biztos a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság köztisztviselője.
A biztoshoz bejelentéssel élhet bármely előfizető és felhasználó, továbbá a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet, ha megítélése szerint valamely szolgáltató vagy forgalmazó tevékenysége, szolgáltatása, terméke, eljárása, intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása miatt - az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályban, illetve az előfizetői szerződésben meghatározott - jogaival összefüggésben sérelem érte, vagy ennek közvetlen veszélye fennáll.
A biztos a jogszabálysértések megszüntetése érdekében hivatalból is eljárhat, ugyanakkor minden beadványt köteles megvizsgálni.
A javaslat alapján a hírközlési és médiabiztos feladata, hogy tájékoztassa a bejelentőt jogairól és kötelezettségeiről, valamint a lehetséges eljárásokról és jogorvoslatokról. Felszólíthatja a szolgáltatót a szabálysértés, illetve az előfizetői szerződés megsértésének megszüntetésére, kezdeményezheti a hírközlési hatóság hivatalból történő eljárását, valamint más hatóságnál eljárást kezdeményezhet. A vizsgálat eredményéről, illetve esetleges intézkedéséről a bejelentőt értesíti.
A biztos eljárása során bármely szolgáltatótól és forgalmazótól az előfizetők, illetve felhasználók jogainak megsértésével kapcsolatos adatokat, felvilágosítást és magyarázatot kérhet. Ennek a szolgáltatók legfeljebb 15 napon belül kötelesek eleget tenni.
A hírközlési és média biztosról szóló javaslat az elektronikus hírközlésről szóló törvény azon paragrafusának helyébe lép, amely a Hírközlési Fogyasztói Jogok Képviselőjének feladatait ismerteti.
Forrás: MTI