Jelenleg az önkormányzatok négy helyi adót vetnek ki: kommunális-, építmény-, telek- és ingatlanforgalmi adót, a luxusadót pedig központi adóként kell fizetni. Mivel a felkészüléshez időre van szükség, az ingatlanadót 2009-től lehet bevezetni és kiválthatja az előbbiekben felsorolt adókat, amelyek összesen 65 milliárd forintos bevételt jelentenek - magyarázta a miniszter.

Arra a kérdésre, hogyha valamennyi ingatlant egyenként értékbecsléssel kellene felmérni, a miniszter azt válaszolta, az "olyan horribilis összeget jelentene, amely igencsak megdrágítaná az adóbeszedést". Hozzáfűzte azt is, hogy egyes európai országokban a tulajdonosok maguk határozzák meg ingatlanuk értékét, s van olyan ország is, aholennek alapján az államnak elővásárlási joga van.

Az adó mértékének kérdésére Veres János, a már korábban is elmondottakat ismételte: az ingatlan értékének 0-2 százalék közötti mértékéről lehet szó. Egy másik kérdésre azt felelte, hogy felmerült olyan gondolat is, hogy az ingatlanadó ne helyi adóként kerüljön bevezetésre, hanem központi adóként. Ezt a javaslatot az indokolja, hogy az önkormányzatok jelenleg másként kezelik a helyi lakosokat, mint az üdülővel rendelkezőket, akik másutt laknak és, ha központi adóvá válik az ingatlanadó, akkor ez a fajta megkülönböztetés lehetetlenné válik. A műsorban szóba került a népszavazás is, amely hozhat olyan eredményt, hogy a bevezetett vizitdíjat, kórházi napidíjat, illetve tandíjat a népszavazás döntése alapján nem kell fizetni.

Veres János hangsúlyozta, hogyha ezek a bevételek kiesnek a költségvetésből, akkor kétféle lehetőség kínálkozik, vagy az oktatásban és az egészségügyben a kiadásokat kell csökkenteni, ami a szolgáltatások színvonalára hat, vagy adókat kell emelni annak érdekében, hogy a konvergenciaprogramban a Magyarország által vállalt GDP-arányosan 3 százalékos államháztartási hiányt tartani tudjuk.